A civilek passzív ellenállása Orbán malmára hajtja a vizet

A jövő évi magyarországi parlamenti választásokat megelőző kampány keretei közt helyezi el és értelmezi a Die Welt című, nagy példányszámú német lap a civil szervezeteket megbélyegző törvény elfogadását.

Budapesti tudósítójuk, Boris Kalnoky írása ismerteti a törvény lényegét, a külföldi támogatásban részesülő nem kormányzati szervezetek azon kötelezettségét, hogy a külföldi támogatás tényére utalniuk kell minden megnyilvánulásukban. Megállapítja, hogy a jogszabály azon szervezetek ellen irányul, amelyeket közvetlenül vagy közvetve Soros György finanszíroz. Soros ellen hónapok óta propagandakampányt folytat a kormány, és miután az ellenzéki pártok a várakozásoknak megfelelően ellenezték a törvényt, a Fidesz egy kalap alá tudja venni és migránsbarátként tudja megbélyegezni Sorossal együtt az ellenzéki pártokat. Ez Orbán kezére játszik – vélekedik a Die Welt tudósítója.

A beszámoló kitér a törvény által érintett szervezetek egyikére a Magyar Helsinki Bizottságra, amely az EU és az ENSZ támogatása mellett Soros Nyílt Társadalom Alapítványának a pénzeit is használja. A Helsinki Bizottság – más érintett szervezetekkel együtt – úgy döntött, hogy az alkotmánybírósághoz és az Európai Bírósághoz fordul, az ítélethozatalig pedig passzív ellenállást kezd, vagyis figyelmen kívül hagyja a törvény előírásait.

Boris Kalnoky szerint ennek következményei előre láthatóak. A bojkottot folytató szervezeteket fel lehet jelenteni, mert nem teljesítik törvényi kötelezettségeiket. Ennek nemzetközi felháborodás és Brüsszel részéről nyomásgyakorlás lenne a következménye, ami „ideális muníció Orbánnak a választási küzdelemben”, hiszen a külföldi befolyásolási törekvésekkel szemben a nemzeti érdekek védelmezőjeként állíthatná be magát – írja a Die Welt szerzője.

A nemzetközi sajtót továbbra is foglalkoztatja a Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal szemben a menekültelosztási kötelezettségek teljesítésének megtagadása miatt indított európai bizottsági kötelezettségszegési eljárás.

A tekintélyes svájci Neue Zürcher Zeitung Kelet-Közép-Európának a menekültpolitikában tanúsított kemény álláspontjáról közöl terjedelmes cikket. Annak szerzője szerint a brüsszeli bizottság által indított eljárás nem képes befolyásolni az érintett kormányokat, hanem éppenséggel elmélyíti az árkokat az európai menekültpolitikában. Az írás áttekinti, hogy az eljárás megindítása nyomán a magyar és a lengyel külügyminiszter zsarolásról beszélt, Prágában azt hangoztatták, hogy a brüsszeli lépés nem alkalmas a cél elérésére, Konrad Szymanski, Lengyelország Európa-ügyi minisztere pedig kifejezetten úgy fogalmazott, hogy az Európai Bizottság megnehezítette a kompromisszum elérését.

A bécsi Die Presse egyébként ezzel a kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban – az APA osztrák hírügynökség jelentését átvéve - arról ír, hogy Matteo Renzi volt olasz miniszterelnök Demokrata Pártja Ausztriával és Szlovákiával szemben is szankciókat követel, mert az osztrák és a szlovák kormány sem mutat együttműködési készséget abban, hogy menekülteket vegyen át a túlterhelt Itáliától, illetve Görögországtól. A beszámoló szerint ugyanakkor a bécsi belügyminisztérium jelezte, hogy hajlandó befogadni ötven főt.

A német nyelvű médiában több helyen – így például a Die Zeit című német magazin internetes oldalán, illetve a Der Standard című osztrák napilapban – olvasható az NDR és a WDR, vagyis az észak-német és a nyugat-német rádióállomás, valamint a müncheni Süddeutsche Zeitung közös értesülése, amely szerint a 2015 augusztusában egy zárt hűtő-teherautóban megfulladt 71 menekült életét talán meg lehetett volna menteni, ha a magyar hatóságok hamarabb lefordították és kiértékelték volna az embercsempészek lehallgatott telefonbeszélgetéseit.

Az illetékes magyar ügyészség szóvivője a német újságírók kérdésére visszautasította azt a vádat, hogy a magyar hatóságok elmulasztották a beavatkozást. „Ha módjuk lett volna megakadályozni ezt a szörnyű cselekményt, akkor megtették volna. A beszélgetéseket azonban csak olyan időpontban fordították le és értékelték ki, amikor ez a tragikusan végződött csempészakció már megtörtént” – mondta.

A 71 holttestet az ausztriai Parndornál, a magyar határ közelében találták meg a kamionban. A nyomozati anyagokba részleges betekintést nyerő német újságírók értesülései szerint a magyar nyomozók már két héttel a halálos utazás előtt lehallgatták az embercsempészek telefonbeszélgetéseit, és magán az úton folytatott beszélgetésekről is vannak felvételek. Ezek azt tanúsítják: a bűnbanda afgán tagja megtiltotta társainak, hogy a fulladozó, kétségbeesetten dörömbölő embereknek kinyissák az ajtót. A bűnszövetkezet a halálút előtt legkevesebb 28 alkalommal csempészett át embereket ugyanezen az útvonalon. A tárgyalás a jövő szerdán kezdődik.