Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2024. május 19. Az év 140. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739422. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Krónika a golyóstollról

Krónika a golyóstollról
(Tudósítónktól)

A Magyarországról Dél-Amerikába kivándorolt magyar feltaláló és a svájci gyáros, a magyar nehézipar egyik megteremtője most először, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum kiállítóterében találkoznak.

A Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény ad ugyanis otthont annak a vándorkiállításnak, mely Bíró László (1899–1985) munkásságát, és leghíresebb találmánya, a golyóstoll történetét öleli fel és tekinti át. A kiállítás régi adósságot törleszt, hiszen a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum egyik kiemelt feladata, hogy bemutassa azokat a magyar feltalálókat, fejlesztőket, akik hatással voltak a tudomány és a technika világára.

Bíró a felfedezés pillanatáról így ír könyvében: „Folyton az járt a fejemben: nem alkothatnék-e én is valami hasonlót egy hordozható készülék formájában? [...] Egy parányi hengerecskét képzeltem el, akkorát, mely egy író-szerszámba alkalmazható, és melynek az a lényege, hogy a festéket automatikusan felszedve, működés közben nyomot hagy a papíron [...] Henger helyett tehát valami másra van szükségem, egy olyan idomra, mely minden irányban egyformán gördülhet. Mivel helyettesítsem hát a hengert? [...] Villámcsapásként futott végig agyamon a megoldás: golyóval!!!”

Az ötlet, hogy a tintát egy vékony csövön elhelyezett golyó vigye fel a papírra nem Bírótól származik ugyan, hiszen John Laud jó ötven évvel előtte szabadalmaztatott hasonló találmányt Amerikában, ám Bíró volt az, aki tökéletesítette a módszert, feltaláló társával, Goy Andorral közösen. Bár a második világháború szétszakította a feltalálópárost, közös találmányuk mégis örökre nyomot hagyott. Az 1938-ban szabadalmaztatott, alig háromnegyed százados golyóstoll lehetővé tette a világ számára az addiginál könnyebb és gyorsabb írást, felgyorsította a kommunikációt, és ezáltal mindennapi életünket.

Az emigrálása előtt a budai II. kerületben élt Bíró László nevéhez fűződő világhírű találmány történetét bemutató kiállítás – amelyen a magyar polihisztor-feltaláló lánya, az Argentínában élő Biro Mariana (a képen) is tiszteletét teszi – Rácz Sándor és felesége magángyűjteményéből készült, az Argentin Nagykövetség és a kerületi önkormányzat támogatásával. Rácz Sándor kutatómunkája közben az országban eddig mindössze egyetlen, eredeti Bíró-tollat lelt fel; az íróeszköz a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum tulajdonában van.

A kiállítás a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjteményben tekinthető meg augusztus 20-ig.