Az európai ügyészi hivatalban részvételhez kötnék a kohéziós támogatások kifizetését

A nemzetközi média ezekben a reggeli órákban még nem igazán tudja értelmezni a tegnapi brit parlamenti választások kimenetelét, hiszen hivatalos eredmény egyelőre nincs.

Van azonban olyan, a biztos konzervatív győzelmet előrejelző közvélemény-kutatókra alaposan rácáfoló exit poll felmérés, amely szerint a kormányzó toryk a legtöbb mandátumot szerezték ugyan, ám elképzelhető, hogy nem lesz abszolút többségük. A Munkáspárt eszerint közel három tucat képviselői hellyel javította pozícióját, és vezetőjük, Jeremy Corbyn már fel is szólította Theresa Mayt, akinek a fejéből az előrehozott választások – ezek szerint nem is olyan jó – ötlete kipattant, hogy mondjon le.

A szalagcímek tehát egyelőre jobbára arról szólnak, hogy a briteken soha senki sem tud kiigazodni, lásd az egy évvel ezelőtti brexit-népszavazás hatalmas meglepetését is.

A „Merre tart London?” kérdéséhez képest egészen háttérbe szorult az, ami vezető sajtótémának ígérkezett mára, nevezetesen, hogy az amerikai szenátusban meghallgatták James Comey-t, a Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI volt igazgatóját, akit az előző hónapban váltott le Donald Trump elnök. Comey meghallgatásának talán leginkább hírértekű eleme az volt, hogy a korábbi főnyomozó elismerte: Trump nem adta neki kifejezett utasításba, hogy függessze fel az orosz kapcsolati háló felderítése végett a Michael Flynn – időközben lemondatott – nemzetbiztonsági főtanácsadó ellen folyó FBI-vizsgálatot. De az elnök – kettőjük találkozóján – nyomatékkal dicsérte, jó embernek nevezte Flynnt, és Comey ezt a nyomozás felfüggesztésére irányuló utasításként értelmezte.

Ami a Magyarországgal kapcsolatos külföldi sajtóanyagokat illeti, a The Washington Post az AP hírügynökség, a The New York Times pedig az AP és a Reuters beszámolóját ismerteti arról, hogy Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap jelezte: a kormány kész figyelembe venni a Velencei Bizottság jogi aggályait a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat ügyében, és annak megfelelően módosítja a parlament előtt lévő törvényjavaslatot.

A Reuters tudósítása „nyilvánvaló visszavonulásnak” minősíti a kormány részéről a módosításra való készséget. Az AP nem von le ilyen következtetést, csupán ismerteti, hogy mely pontokban hajlandó változtatásra a kormányzat. Megjegyzi emellett: a tervek szerint változatlan maradna a törvényjavaslat egyik legvitatottabb pontja, az, hogy az érintett csoportoknak minden nyomtatott, illetve online kommunikációjukban utalniuk kellene a számukra külföldről juttatott finanszírozásra.  

A Politico című amerikai hírportál Brüsszelben szerkesztett európai kiadásának három friss írása is kapcsolódik – közvetlenül vagy közvetve – Magyarországhoz.

Az egyikben Vera Jourovát, az igazságügyi kérdésekben illetékes cseh EU-biztost szólaltatja meg, aki a létrehozandó európai ügyészi hivatalban való részvételhez kötné a kohéziós támogatások kifizetését a tagországok számára. Az európai ügyészség gondolata mellett eddig húsz uniós tagállam kötelezte el magát – nincs köztük az uniós források tetemes kedvezményezettjének számító Magyarország, illetve Lengyelország. Az európai ügyészség kezdetben kifejezetten csak abban lenne illetékes, hogy nincsenek-e törvénytelenségek az uniós pénzalapok felhasználása körül.

„Nemcsak a kockán forgó pénzről van szó, hanem az adófizetők bizalmáról is. Logikus, hogy az ügyészség felügyelete alá kellene tartoznia azoknak a tagországoknak, amelyek további jelentős pénzügyi támogatásokat szeretnének” - mondta az uniós biztos a Politicónak.

Egy másik cikkében a hírportál arról számol be, hogy az Európai Bíróság kijelölt főtanácsnoka, Eleanor Sharpston a számára kijelölt menekültügyi jogvitákkal kapcsolatban olyan szakvéleményt terjesztett elő, amely szerint azok a tagállamok felelősek a nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálásáért, amelyekben először nyújtották be ezeket a kérelmeket. Olyan menekültekről van szó, akik nem abban az országban nyújtották be kérelmüket, ahol először léptek az unió területére – mégpedig azért nem, mert a tömeges beáramlás idején az elsőként érintett uniós országnak nem volt meg a módja és képessége az egyenkénti módszeres ellenőrzésre, és ezek az első belépési pontnak számító országok lényegében maguk is segítették a sokkal kisebb tömegekre alkotott dublini szabályok áthágását, és mintegy továbbterelték a célország felé a menekülteket.

Ilyen esetben a főtanácsnok szerint nem lehet úgy bánni a menekülttel, mintha kizárólag ő lenne a vétkes az unión belüli szabálytalan határátlépésért. Mindez annyiban kapcsolódik egyebek közt a menekültek befogadását elutasító Magyarországhoz, hogy a Politico úgy fordítja le a politika nyelvére Sharpston érvelését, amely szerint „Európának meg kell osztania a menekültek regisztrálásának terheit”. 

A harmadik Politico-cikk arról szól, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke igyekszik rábeszélni Prágát a minap bejelentett azon döntésének megváltoztatására, hogy nem hajlandó több menekült befogadására. Eddig sem voltak túlságosan nyitottak: a cseh kvóta 2691 személyt ír elő, de eddig összesen csak 12 embert vettek át.

„Azoknak, akik előnyökre számítanak a szolidaritásból, így az EU felzárkózási alapjából akarnak részesedni, arra is késznek kell lenniük, hogy ők maguk szolidaritást mutassanak” – idézi Junckert az amerikai hírportál.