Nem kell a magyaroknak a magyar lehallgatás elleni védelem?
A Financial Times című londoni lap, a brit pénzügyi körök, valamint a brüsszeli eurokraták napi bibliája terjedelmes riportban mutatja be a CryptTalk mobillehallgatás ellen védő megoldás hazai kifejlesztőjét.
.jpg)
A magyar startup – derül ki az írásból – tavaly márciusban ellentmondásos helyzetbe került, mert egy kormányzati tisztségviselő a terrorizmus elleni küzdelemre, az állami lehallgatási igényekre hivatkozva be akarta tiltatni a biztonságos telefonálás ezen alkalmazását, miközben a Magyar Innovációs Szövetség ugyanazon a héten tüntette ki a CryptTalk mögött álló, Svédországban bejegyzett Arenim Technologies vállalkozást, mint az év innovatív start-up-ját.
Kun Szabolcs vezérigazgató a Financial Times-nak elmondta: az állam minden jogszerű biztonsági szempontját illetően készek lennének az együttműködésre, beleértve az ügyfél előfizetésének a zárolását is, de eddig semmi ilyen jellegű állami megkeresés nem érkezett hozzájuk együttműködés vagy adatszolgáltatás végett.
A betiltással való állami fenyegetőzés egyébként jót tett az üzletmenetnek. Az Arenim Technologies 25 tagú fejlesztő csoportja most dolgozik azon, hogy az Apple telefonokra kifejlesztett CryptTalk szolgáltatást még az idén az Android-alapú készülékekre is kiterjesszék.
Ugyancsak a Financial Times közli azt az értesülést, amely némi magyarázattal szolgálhat a hétvége nemzetközi politikai meglepetésére, arra, hogy egy sor arab ország váratlanul megszakította a diplomáciai kapcsolatokat – és villámgyorsan elvágta az együttműködés különböző szálait – Katarral, az Arab-félsziget egyik piciny nyúlványán található dúsgazdag olajsejkséggel, a terrorizmus támogatásával vádolva a katari vezetést.
A londoni lap úgy tudja: Doha – a katari főváros – mintegy egymilliárd dollár összegű váltságdíjat fizetett áprilisban az Irakban elhurcolt katari királyi család tagjaiért. Eszerint a váltságdíjat a katari királyi család 26 tagjáért fizették ki, akit még 2015 decemberében hurcoltak el egy vadászatról Dél-Irakban ismeretlen fegyveresek. A Financial Times tudni véli, hogy a váltságdíj az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal kapcsolatban álló egyik szíriai fegyveres csoporthoz, valamint iráni biztonsági tisztségviselőkhöz folyt be. Egyelőre nem mondható meg teljes bizonyossággal, hogy akkor most Katar tényleg bűnös-e vagy maga is áldozat.
Az amerikai média egyik mai vezető témája az oroszok kibernetikai hadviselése. A National Public Radio, az amerikai közszolgálati rádió a The Intercept elnevezésű portál értesülését adja tovább, amely szerint a GRU, az orosz katonai hírszerzés a tavaly novemberi elnökválasztás előtt kibertámadást hajtott végre egy olyan amerikai vállalat ellen, amely választási szolgáltatások nyújtásával és választási számítógépes rendszerek kifejlesztésével foglalkozik.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség állítólag megállapította, hogy a GRU a VR Systems nevű floridai cég alkalmazottainak küldött emailekkel próbálta kitudakolni az alkalmazottak azonosító kódjait, és a próbálkozás legalább egy esetben sikerrel is járt.
A Hospodárské Noviny című szlovák lap arról számol be, hogy a trianoni szerződés aláírásának 97. évfordulóján a 64 Vármegye nevű ifjúsági szervezet mintegy ötszáz magyar szélsőségese tartott – immár a 16. alkalommal – tiltakozó demonstrációt Szlovákia Stefánia úti nagykövetsége előtt, követelve a trianoni szerződés érvénytelenítését.
Az osztrák Die Presse megemlékezett arról, hogy hetven évvel ezelőtt, 1947. június ötödikén mondta el híres beszédét George Marshall amerikai külügyminiszter a harvardi egyetemen, amelyben felvázolta Európa háború utáni újjáépítésének amerikai támogatási projektjét, a Marshall-tervet. A terv keretében az Egyesült Államok évente mintegy 200 millió dollár értékben finanszírozta különböző áthidaló programokkal Ausztria kereskedelmi mérleghiányát – derül ki a visszatekintésből.
Megemlítendő még, hogy vezető amerikai lapok, így a The New York Times és a The Washington Post átvették a Reuters, illetve az AP hírügynökség beszámolóját arról, hogy Csehország közölte: nem fogad be több Európába érkezett bevándorlót az előírt kvótából, amelynek értelmében az ország 2600 menekültet lenne köteles átvállalni, de eddig is összesen csak 12 főt volt hajlandó fogadni.
