Az Európai Unió határozott föllépése várható Magyarországgal szemben?

Az EurActiv brüsszeli uniós hírportál olyan kommentárt közöl, amely szerint Magyarországgal szemben az EU-nak határozottságot kell mutatnia, mégpedig az unió túlélése végett is.

A portál a kommentárrovat élén hangsúlyozza ugyan, hogy az ott megjelenő írások nem az EurActiv, hanem a szerző álláspontját tükrözik, mégis jelzésértékű, hogy ez a széles körben olvasott és idézett információs forrás ilyen megállapítást tesz közzé Daniel Penev (23 éves) bolgár újságíró tollából. Penev egyébként – minden mindennel összefügg – jelenleg történetesen a budapesti Közép-európai Egyetemen folytat mesterfokozatú tanulmányokat nemzetközi kapcsolatokból.

A kommentár szerint az Európai Néppárt vezetői a saját pártcsaládjukhoz tartozó magyar kormánnyal nyitottabbak a párbeszédre, mint a lengyel vezetéssel, pedig látniuk kellene, hogy Orbán Viktor csak a saját szabályai szerint hajlandó cselekedni, ismételten bebizonyította, hogy nem fél a fenyegetőzésektől. Csak egyetlen egy dologtól fél, nevezetesen az olyan kézzel fogható szankcióktól, mint amilyen például a Fidesz kizárása lenne az Európai Néppártból.

„Az EU vezetőinek szem előtt kellene tartaniuk, hogy a Magyarországgal fennálló feszültségek nem egyszerűen arról szólnak, hogy egy tagállamot meg kell fegyelmezni. Magának az EU-nak a túlélése is kockán forog” – írja az EurActiv kommentátora.

Akár a fenti vélemény tényhírré alakításának is tekinthető Günther Oettingernek, az Európai Bizottság költségvetésért felelős német biztosának a tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatója, illetve ezzel párhuzamosan a német gazdasági minisztérium egyik iratának a kiszivárogtatása. Mindkettő ugyanazon irányba mutat: megfontolandó, hogy 2020-tól a jogállamisági követelmények tiszteletben tartásától is tegyék függővé az uniós támogatások folyósítását a tagállamoknak. Oettinger kijelentéseiről, illetve a német kormányzati álláspontot vázoló dokumentumról beszámolt a Politico amerikai hírportál Brüsszelben szerkesztett európai kiadása, az EUObserver uniós hírportál, a Spiegel Online és a Reuters hírügynökség is. Utóbbi beszámolóját ismerteti a The New York Times.

E beszámolók egybevetéséből az az összkép bontakozik ki, hogy Berlinben – és Brüsszelben is – úgy látják: a briteknek az EU-ból való távozása alkalmat teremt arra, hogy alaposan átalakítsák az uniós költségvetési-támogatási politikát. A britek ugyanis az egyik legfontosabb nettó befizető tagországnak számítanak mindeddig, vagyis sokkal többet fizetnek be a közösbe, mint amennyit aztán kivesznek onnan. Távozásukkal hatalmas lyuk keletkezik majd a költségvetésen. Azok a tagországok, amelyek nettó kedvezményezettek, vagyis az általuk kapott támogatások összértéke meghaladja befizetéseik összegét, érthető módon nyomást próbálnak majd gyakorolni a megmaradó nettó befizetőkre – közülük pedig a legnagyobb Németország –, hogy tömjék be a rést. A nyolc legnagyobb nettó kedvezményezett egyébként a négy visegrádi ország mellett Románia és Bulgária, illetve Spanyol- és Görögország.

Ez ügyben nagy viták várhatóak, és a németek elérkezettnek látják az időt arra, hogy felvessék az uniós értékekkel, a jogállamisággal való összhang kérdését olyan, széles körben renitensnek tekintett tagállamok pénzügyi támogatása esetében, mint Lengyelország és Magyarország.

A Der Spiegel online által megszólaltatott Elmar Brok, az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió európai parlamenti képviselője szerint nem jó ötlet, hogy a felzárkóztatási politikát mintegy büntető eszközzé tegyék például az uniós tagság mellett nagy többséggel kiálló lengyel lakosság ellen.

Mivel az unió több éves pénzügyi keretének az elfogadásához teljes konszenzusra van szükség, szigorúan jogi értelemben a lengyelek, illetve a magyarok megvétózhatják az olyan előterjesztéseket, amelyek csökkentenék a nekik juttatott pénzt. Ennek ellenére – és tekintettel arra, hogy mégis csak alkufolyamatról és ütőkártyák meglétéről vagy hiányáról van szó – a média nagy érdeklődéssel várja, hogy mekkora támogatói kört tudnak maguk köré gyűjteni a németek ehhez az elképzeléshez a júniusban esedékes uniós egyeztetéseken.

Megemlítendő még, hogy a The New York Times és a The Washington Post az AP hírügynökség tudósítása alapján beszámol arról, a magyar kormányzat jelezte, hogy a CEU ügyében kész a tárgyalásokra New York állam kormányzójával, és időpont-egyeztetés végett már fel is vette a kapcsolatot a kormányzó hivatalával. – A dpa német és az osztrák APA hírügynökség arról számol be, hogy a CEU-n június 23-án a Nyílt Társadalom Díjával tüntetik ki Joachim Gauck volt német államfőt.