Budapest beadta a derekát CEU-ügyben?
Globalizáció ide vagy oda, a világ azért még helyi érdekek hálózata marad. Ez a nem túl eredeti megállapítás annak nyomán buggyant ki belőlem, hogy ma reggel is átfutottam néhány jelentősebb lap internetes oldalát, nyugatról kelet felé haladva, pontosabban Kaliforniával kezdve, ami viszont majdnem Távol-Kelet.
Csaknem mindenütt Donald Trump szerepel a címoldalon, és ekként az amerikai elnök maga a megtestesült globalizáció, akár önnön világfelfogása ellenére is. Viszont a különböző tájakon más és más összefüggésben került a hírek élére a Fehér Ház lakója. A Los Angeles Times vezető anyaga szerint – amelyet egyébként Rong Gong-lin nevű újságírója jegyez – Trump elnök meg akarja vonni a szövetségi pénzügyi támogatást az Egyesült Államok nyugati partvidékének nyugalmát szolgáló földrengés-előrejelző rendszer fejlesztésétől, és ezzel valószínűleg halálra is ítélné az egész projektet, hiszen ha van valami, ami első pillantásra legalábbis nem mondható gyorsan megtérülő, vonzó befektetésnek, az a földrengés-előrejelzést szolgáló, költséges tudományos program, bár az óceáni cunamifigyelő állomások hasznosságát adott esetben a tényleges érintettek nyilván tudják értékelni.
Ha átröppenünk a keleti partra, azt találjuk, hogy a The Washington Post vezető híre szerint Trump elnök veje, Jared Kushner áll legújabban annak az FBI-vizsgálatnak a gyújtópontjában, amely azt hivatott tisztázni, illetéktelenül befolyást gyakorolnak-e az oroszok amerikai belügyek alakulására. A lap értesülése szerint a nyomozók leginkább arra kíváncsiak, mi hangzott el Kushner tavaly decemberi találkozóján az orosz nagykövettel, illetve egy moszkvai bankárral.
Jött, látott és szónokolt. Ez a kitétel is Trumpról szól természetesen, de már az Európába, a NATO-csúcstalálkozóra ellátogató amerikai elnök programját összegzi tömören, mégpedig a Politico című amerikai hírportál Brüsszelben szerkesztett európai kiadásának beszámolója élén. A Politico szerint Donald Trump erőteljes belépővel jelent meg Brüsszelben: felszólította a szövetségeseket, hogy rendezzék a tartozásukat azok, akik hosszú évek óta nem tesznek eleget annak a közös célkitűzésnek, hogy bruttó nemzeti termékük legalább 2 százalékát védelemre fordítják.
Megjegyzendő, korábbi amerikai elnökök is mondhatni rituálisan nehezményezték, hogy az európaiak zöme nagy élvezettel húzódik meg az Egyesült Államok katonai védőernyője alatt, miközben saját maga nem kíván érdemleges erőfeszítésekkel hozzájárulni a közös biztonsághoz. Csakhogy ezek a korábbi amerikai elnökök azt sem hagyták ki nagyívű beszédeikből, hogy Washington magára nézve továbbra is kötelezőnek tekinti a NATO-szerződés ötödik pontját a kollektív védelemről. Aki egyikünk ellen támad, az mindannyiunkkal kerül szembe – ez volt és ez ma is az euroatlanti védelmi közösség krédója. Nos, ez az ötödik cikkelyre való közvetlen hivatkozás – ez volt az, ami Trump brüsszeli beszédében nem hangzott el, és ez a körülmény Európában most aggodalmakat kelt.
Miután röviden áttekintettük, miként tűnik fel az amerikai elnök három különböző szerepben a világ három különböző régiójában, még rövidebben arról, hogy a nemzetközi sajtóban ma is folytatódik a Magyarország és a CEU körüli történet: a bécsi Der Standardtól a The New York Times-ig több lap ismerteti a legfrissebb fejleményt, amely szerint Lázár János tegnap kijelentette: a magyar kormány meggyőződése szerint az Európai Bizottság egyetlen olyan érvet sem hozott fel, amely miatt a nemzeti felsőoktatási törvényt módosítani kellene.
A Der Standard szerzője a CEU-ügy kapcsán kitér arra is, hogy Orbán Viktor az állam ellenségévé nyilvánította Soros György magyar származású holokauszt-túlélőt. Egyebek közt neki tulajdonítja a 2015-i menekültáradatot is. Orbán érvelése a rejtélyes háttérhatalommal kapcsolatban antiszemita előítéleteket is kiszolgál – állapítja meg Gregor Mayer, a lap budapesti tudósítója.
A The New York Times az AP amerikai hírügynökség tudósítását ismerteti a miniszterelnökséget vezető miniszter budapesti sajtótájékoztatójáról. Ebben helyet kap az is, hogy Lázár János közölte: a magyar kormány kész elfogadni Andrew Cuomónak, New York állam kormányzójának a tárgyalási ajánlatát.
