Elege van az EU-nak a magyar kormánybó

Fogytán az Európai Unió türelme a magyar kormánnyal szemben a Politico című amerikai hírportál Brüsszelben szerkesztett európai kiadásának egyik írása szerint, amely öt lehetséges módját veszi sorra annak, miként tudhatna hatékony üzenetet küldeni az EU Orbán Viktor miniszterelnöknek. (Kép: fotocommunity)

A cikk szerzői – a Brüsszel és Budapest közötti vitás kérdéseket áttekintve – kiemelik, hogy a felsőoktatási törvény módosítása a bírálók szerint a Soros György által támogatott CEU bezárására irányul, hogy Orbán nem hajlandó részt venni az unió jogilag kötelező érvényű menekült-áthelyezési mechanizmusában, hogy a kormány „Állítsuk meg Brüsszelt!” jelmondattal terjeszti kérdőívét, valamint hogy kampányt folytat a külföldi alapítású nem kormányzati szervezetek ellen.

A magyar kormány emellett olyan menedékjogi szabályokat vezetett be, amelyek a menedékkérők automatikus őrizetbe vételét írják elő. A szerzők kiemelték, hogy ezek ugyanakkor csak a legutóbbi példái a magyar „különutasságnak”, amit jól mutat az is, hogy Magyarországgal szemben 66 kötelezettségszegési eljárás van folyamatban.

A Politico a lehetséges európai lépések közt elsőként azt jelöli meg, hogy a Fideszt kizárhatják vagy tagságát felfüggeszthetik az Európai Néppártban. Ez azonban – véli a hírportál – nem állna érdekében a pártcsaládnak, bizonyos ügyekben ugyanis szükség lehet a fideszes európai parlamenti képviselők szavazatára. A második lehetőség a kötelezettségszegési eljárások indítása és „felpörgetése”, ami viszont nehezítené azt, hogy megállapodást tudjanak elérni az uniós menekültügyi szabályok reformját illetően.

Harmadikként elképzelhető a jogállamisági mechanizmus megindítása, amely elméletileg végső soron akár Magyarország szavazati jogának a felfüggesztéséhez is vezethetne, azonban az Európai Bizottság vonakodik ezt megtenni, mivel Budapest – Varsóval ellentétben – kész a párbeszédre. A szankciókhoz ráadásul a tagállamok egyhangú döntésére lenne szükség, amit rendkívül nehéz lenne elérni – írja a hírportál.

A negyedik opció a költségvetési források csökkentése, ugyanis az uniós pénzek rendkívül fontosak Magyarország számára. A büdzsére vonatkozó szabályok módosítása azonban lehetetlen lenne 2020 előtt.

Az utolsó lehetőséget független szakértői bizottság felállítása jelentené a hírportál szerint egy új ellenőrzési mechanizmus keretében, amely évente az országra szabott ajánlásokat fogalmazna meg a tagállamok számára. Ehhez azonban megint csak meg kellene előbb nyerni a Tanácsban képviselt uniós tagországok kellő mértékű támogatását.

A bécsi Der Standard az APA osztrák hírügynökség beszámolója alapján azokról a brüsszeli híresztelésekről ír, amely szerint kizárhatják a Fideszt a kereszténydemokrata, jobbközép irányzatú Európai Néppártból. Az Európai Bizottságnak, az unió javaslattevő-végrehajtó testületének a vezetője a luxemburgi Jean-Claude Juncker, aki maga is néppárti politikus. A Bizottság egyik szóvivőjét tegnap megkérdezték arról, támogatná-e Juncker a Fidesz kizárását. A szóvivő azt válaszolta, hogy nem kíván sajtójelentéseket kommentálni. Neki az a dolga, hogy tényekről számoljon be, „ott pedig még nem tartunk” – mondta.

Juncker mindenesetre április 29-én részt vesz a néppárti tanácskozáson – írja a Der Standard, és emlékeztet arra, hogy a Bizottság közvetlenül húsvét előtt megvitatta a magyar felsőoktatási törvénymódosítást, a külföldi NGO-k tervezett listázását, valamint az unióellenes kormányzati kérdőív ügyét, és ezekkel kapcsolatban döntéseket is bejelentett. E döntések – ezt már én teszem hozzá – egyebek közt arról szóltak, hogy Brüsszel politikai párbeszédet kívánna folytatni a magyar kormánnyal a felmerült problémákról.

Végezetül megemlítem, hogy a The New York Times terjedelmes, számos fotóval illusztrált helyszíni riportot közöl Röszkéről és Horgosról, a magyar–szerb határnál rekedt – a magyar oldalon őrizetben tartott – menedékkérők létkörülményeiről. A riportban szó esik arról, hogy a magyarok naponta tíz embert engednek be a tranzitzónába, miközben a szerb oldalon ezrek várakoznak. A lap megszólaltat egy Győri Norbert nevű szerbiai hivatalnokot, aki a szabadkai menekülttábort irányítja, és aki szerint a nyáron súlyos nehézségekre kell felkészülni, amikor a magyarok várhatóan megkezdik a menedékkérelmek elutasítását az új rendszer szerint, és ezeket a családokat visszatoloncolják.