A Fehér Háznak meg kell védenie Sorost

A holokauszt magyarországi emléknapjáról rövid, tényszerű cikkben számol be a The Washington Post az AP amerikai hírügynökség tudósítása alapján.

Megemlíti, hogy 15 évvel ezelőtt tartották az első Élet Menetét Budapesten. S az idén is ezrek vonultak fel. Idézi Szántó T. Gábort, az egyik felszólalót, aki a többiekkel egyetemben türelemre intve úgy fogalmazott: egyetlen nemzet sem vonható felelősségre a múltban elkövetett bűneiért, azonban mindannyian személyesen is felelősek vagyunk a jelenért és jövőért.  A szónokok arra is felhívták a figyelmet, hogy merjünk szembesülni az igazsággal.

A magyar liberálisok a CEU rektorában találtak új hősükre Orbán Viktor elleni harcukban, miközben Michael Ignatieff aligha tölti be a mumus szerepét a populista kormányfő szemében. Utóbbi az illiberális állam építésén munkálkodik – véli a brit The Guardian. A kormány szóvivője, Kovács Zoltán az Observernek adott interjúban csupán egy Kanadából jött, bukott liberális politikusként jellemezte őt. Sőt, Ignatieff egyszerűen rosszul értelmezte, félremagyarázta az új felsőoktatási törvényt – terjeszti róla Kovács. Az elmúlt hét tüntetéssorozata azt bizonyítja, hogy a lex CEU csak gyújtópontja annak a széles körű elégedetlenségnek, amit Orbán Brüsszel-ellenes politikája okozott, és ami miatt az ország elszigetelődik.

Az idegen ügynökként számon tartott civil szervezeteket pedig a haza ellenségeiként bélyegzik meg – ezt Goran Buldioski, az európai Nyitott Társadalom Alapítvány budapesti irodavezetője nyilatkozta a The Guardiannek. Ellenlépést tervez az Európai Tanács és a Parlament is, amire Ignatieff azt mondja, a II. világháború óta nem volt példa ehhez hasonló, a tanszabadság ellen intézett botrányos es diszkriminatív támadásra Európában.

A The Telegraph varsói tudósítója az elmúlt hetek tüntetéssorozatát úgy jellemezte: a legnagyobbnak tekinthető a kommunizmus bukása óta. A Magyar Időkben megjelent Orbán-interjúból pedig azt emeli ki, hogy a „minden választás legfontosabb tétje, hogy a magyar emberek érdekét szolgáló országgyűlésünk és kormányunk lesz-e, vagy idegen érdekeket szolgál majd.” A cikkbe videót is beágyazott a tüntetésről a szerző, Matthew Day, akinek Kovács Zoltán szóvivő azt nyilatkozta a Közép-európai Egyetemről is hozott törvény kapcsán, hogy a felsőoktatás rendszabályozása nem uniós kompetencia, hanem kifejezetten nemzeti, tagállam-függő. Továbbra is fenntartjuk azt az álláspontunkat, hogy az Európai Bizottság által indított támadás hátterében a migrációs kérdés áll, ami ellen másfél éve küzdünk, fogalmazott a magyar kormány szóvivője.

A CEU igazgatója, Liviu Matei is értékelte a helyzetet a The Telegraphnak, amely szerint „…mindez nekem összehangolt támadásnak tűnik föl nemcsak a tanszabadság, hanem a szervezetalapítási szabadság és általában a demokratikus szabadságjogok ellen. Ha ezeket a szabadságjogokat elveszik, akkor gyakorlatilag mindent elvettek, és semmi nem marad”.

A nézeteltérések ellenére az amerikai republikánus pártnak meg kell védenie Sorost Magyarországon címmel közölt írás az a The Hill, amelyik már nevében is utal arra, hogy a kongresszus szócsöve, elsősorban a kongresszusban zajló eseményekről tudósít és értékeli a politikai fejleményeket. Olvasói alapvetően a Fehér Ház és a kongresszusi képviselők. Ám egyre jobban betör a köztudatba is.  Egyrészt ír arról, hogy Soros Györgyöt, mint a baloldal titkos milliárdosát a konzervatív körök úgy állítják be, mint aki a legbőkezűbb republikánus szponzorokat, a Koch-fivéreket is alattomosan besározza, vagy például harcol a Tea párt vagy éppen a piaci regulációk ellen, illetve Kelet-Európában liberális mentalitásával akár a választásokra is befolyással lehet, és bajt okoz még Amerika szövetségeseinek is.

Másrészt a konzervatív agytrösztöket képviselő szerzőpáros ír arról, hogy ők sem estek ugyan szerelembe George Sorossal, de a CEU igazgatóságában ott van például George Pataki is, New York állam volt republikánus kormányzója. Arra figyelmeztetnek, hogy Kelet-Európa és a Balkán most kettős fenyegetéssel szembesül. Az oroszok beavatkoznak a jó pár országban a belügyekbe, a politikai életben, a sajtóban és az üzleti életben is egyre nagyobb befolyást szereztek maguknak.

Nem értenek egyet a szerzők azzal az általános nézettel, hogy Putyin és Soros egyformán rossz választás. Mert ha a szabad demokráciák megvédéséről és benne például a konzervatív értékek megmentéséről is szó van, akkor nem kérdés, hogy Putyin-e vagy Soros. Márpedig Orbán Viktor a szabad demokrácia ellen vonta ki kardját. Nem beszélve arról, hogy a felsőoktatási intézmények 350-es nemzetközi ranglistáján számos amerikai egyetemet megelőzve, a CEU a 42. helyen áll. Még ha a republikánusok borzonganak is számos, itt oktatott tantárgytól, mint az egyenjogúsági tanulmányok vagy a környezetvédelem, be kell látni, hogy Orbánnak Soros kiszorítása a célja. Márpedig nem lehet megnyerni a csatát, ha elveszítjük a háborút – figyelmeztet a cikk.

A jogállam, a pluralizmus és a tanszabadság megvédésével a republikánusoknak és a Trump-kormánynak meg kell állítania Orbánt abban, hogy bezárhassa az egyetemet. Ha ezt nem sikerül megakadályozni, akkor a volt kommunista Európában a puha totalitarizmusba való visszacsúszás még gyorsabb, meredekebb és veszélyesebb lesz.