Magyarországon a legnagyobb az orosz befolyás a V4-ek körében

Már a tüntetéssel egy időben kikerült a The Wall Street Journal címlapjára a hazánkról szóló cikk, „Az Európai Unió jogi lépéssel fenyegeti Magyarországot” címmel. Szólt a civilek vegzálásáról épp úgy, mint a Közép-európai Egyetemről, meg a tüntetésről is.

Az AP brüsszeli tudósítója a Frans Timmermans-féle, Magyarország ellen valószínűsíthető intézkedések kapcsán úgy fogalmazott, Orbán politikája hét éve folyamatosan arcul csapja az Uniót, s emiatt az egyre frusztráltabb – írja a többi között a Sacramento Bee (csakhogy egyet kiemeljünk a sok átvétel közül), de az izraeli Haaretzet is idézhetnénk, amelyik a Reuters feszes összefoglalóját közli mindannak kapcsán, hogy két hete lázadásban az ország, s ennek tetejébe Brüsszel is bekeményít.  

„Nem akarom, hogy Magyarország a putyini modellt kövesse” – ezt már egy magyar egyetemista nyilatkozta az AP amerikai hírügynökségnek, amit szinte minden mérvadó világújság átvett, így természetesen a The Washington Post is. A tízezres tüntetésről beszámolva a cikk külön kiemeli az amerikai külügyminisztériumnak a CEU-t ellehetetlenítő törvény felfüggesztését követelő álláspontját, amire Kovács Zoltán szóvivő közölte, felfüggeszteni nem fogják, de a tárgyalástól nem zárkózik el a magyar kormány. Az egyetem erre úgy reagált, hogy ne a sajtón keresztül üzengessen a kormány, hanem kezdje meg a tárgyalásokat, üljön le velük végre valaki.

Magyarországra gyakorolt a legnagyobb befolyást Oroszország a Visegárdi 4-ek közül – ez áll abban a felmérésben, amelyet a cseh Globsec agytröszt készített, és amiről az amerikai Foreign Policy folyóírat számol be. S épp a Visegrádi 4-ek szerdai találkozója elé időzítve. Magyarországot az illiberális és nyíltan oroszbarát Orbán Viktor kormányozza, aki azt állítja, hogy Oroszország sem az uniót, sem a NATO-t nem veszélyezteti. Lengyelország szenvedte el a legkevesebb orosz befolyást – köszönhetően a roppant erős civil szerveződéseknek, amely történelmi hagyományon alapszik. A szlovákoknál kiemeli a fasiszta néppártot, amely szintén nyíltan oroszbarát. A cseheknél pedig Miloš Zeman elnök nyesi vissza fokozatosan az oroszellenes törekvéseket. A tanulmány szerint a bajt úgy lehetne orvosolni, ha ezek az országok a fiatalokat fogékonyabbá tennék a nemzetbiztonsági kérdések iránt.

Az orosz kormány által támogatott Russia Today nagy cikkben foglalkozik hazánkkal, s azt mondja címében: Magyar- és Lengyelországnak be kell fogadnia a menekülteket, különben az Európai Bizottság intézkedéseivel fog szembesülni. Dmitris Avramopoulos menekültügyi főbiztost idézi, miszerint mindkét országnak erkölcsi, politikai és jogi kötelessége vállalásait teljesíteni. Amennyiben a tagállamok ellenszegülnek, az Európai Tanács nem fog hezitálni és élve felhatalmazásával jogi lépéseket tesz a törvény betartatása érdekében. A The Times nemrégi cikkére hivatkozik, amikor azt mondja, hogy releváns diplomáciai forrás szerint nemcsak Franciaország és Németország, de 21 tagállam kész ultimátumot intézni a renitenskedőkhöz.

A Deutsche Welle szerint az Európai Unió megleckézteti Magyarországot. Timmermanst hosszasan idézve megjegyzi, tulajdonképpen itt nemcsak a vitatott törvényekről és magyarországi intézkedésekről van szó, hanem arról a közegről, politikai klímáról is, ami uralja manapság hazánkat. A tüntető fiatalságot tünteti ki figyelmével, amelyik tudatosítja magában személyiségjogait, de nem fogadja el jogtiprást. És szereti Európát.

Navracsics Tibort is beleveszi a Deutsche Welle az írásába, mint aki Fidesz-párttagként kiállt a CEU mellett és fontosnak tartja további működését. Az Európai Bizottság azonban egyelőre nem tervez jogi lépéseket, mert a jogállam lebontása nem szisztematikus, a dialógust viszont meg fogja kezdeni – szögezi le. A menekültügyi törvény azonban kétségkívül szembemegy az uniós joggal, s ha a vizsgálat ezt beigazolja, nem késlekedik intézkedni az Unió.

Az orosz Novaja Gazeta (Új Újság) is beszámol a most zajló budapesti tüntetéssorozatról, amelyben szabadságát féltve a liberális értelmiség vonult az utcára. Merthogy piros lapot mutatott fel a kormány a liberalizmusnak – ahogy címében is fogalmaz a lap. Tévesen állítja, hogy a CEU minden tanulónak biztosít ösztöndíjat. S állítja azonban: a politikai elit nem viseli el, hogy saját forrásból a kormánytól függetlenül szabja meg oktatási programját a CEU. 

„A befogadóállomásokon a migránsok javarésze még nincs tisztában azzal, hogy Magyarország politikája miatt legtöbbjüknek négy évet Szerbiában kell tölteniük, mire átadhatják menedékkérelmüket. Továbbra is azt hiszik, hogy egyszer megnyílnak a határok. Pedig nem fognak. A migrációs áradatot nem lehet megállítani, ezért Szerbia és a régió országai csupán azt tehetik, hogy minél jobban felkészülnek” – fogalmazott Ivanišević a Palicson rendezett szerb-német (Hanns Seidel Alapítvány) közös szervezésű menekültügyi konferencián, amelyről a vajdasági Magyar Szó számol be. Hogy mennyire aggasztja a résztvevőket a mostani magyar helyzet, alternatívaként egy másik felszólaló csak azt tudta mondani, szerinte akár 7–8 évig is Szerbiába kényszerülhetnek a menekültek.