Kevesen, helytelenül, megtámadható módon végrendelkeznek a magyaroK

Tízedével nőtt tavaly a hivatalosan bejegyzett végintézkedések száma a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nyilvántartása szerint, de százból még mindig csak négyen készítenek végrendeletet. Nagy gond, hogy fiókok százezreiben lapuló végrendeleteket egyáltalán nem látta közjegyző vagy öröklési ügyekben jártas jogász, ezért több, mint kétséges, hogy megfelelnek-e a törvényi elvárásoknak, ha egyáltalán előveszik őket a hagyatéki eljáráskor. A fővárosban 100-ból több mint 90 esetben szinte biztosan megtámadják az érvénytelen vagy formailag hibás végrendeletet, vidéken ez az arány alacsonyabb.

A múlt tíz évben több mint duplájára nőtt a Végrendeletek Országos Nyilvántartásában évente regisztrált végintézkedések száma, tavaly csaknem tízszázalékos volt a növekedés az előző évihez képest: összesen 5902 végintézkedésekkel kapcsolatos bejegyzést tettek a rendszerben. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara összesítése szerint a végintézkedések több mint 93 százaléka végrendelet, kevesebb mint 7 százaléka öröklési szerződés. Az adatok szerint négy regisztrált végintézkedésből csaknem hármat közjegyzőnél írnak.

Több mint 300 ezer lehet a száma azonban a „házilag készült”, otthoni fiókok mélyén heverő végrendeleteknek, őket sosem látta közjegyző. Nem csupán az a baj ezekkel, hogy nincsenek bevezetve a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, ezért nagyrészt soha vagy csak hónapokkal a hagyatéki eljárás lezárását követően bukkannak elő, hanem az is, hogy igen sok köztük az érvénytelen vagy alakilag hibás dokumentum. Érvénytelenséget okozó jellemző hiba, hogy nincsenek számozva az oldalak, illetve nincs minden oldala aláírva az írógéppel/nyomtatóval írt végintézkedésnek, valamint az, hogy olyan tanúval – például közeli hozzátartozóval íratják alá a végrendeletet, aki maga is örököl, így vele szemben hatálytalan lesz a végrendelet.

Tóth Ádám, a MOKK elnöke szerint ez az elsődleges oka annak, hogy sok a végrendeletper: a fővárosban a hibás végrendeletek több mint 90 százalékát megtámadják, vidéken, ahol jellemzően kisebbek a vagyonok és erősebbek a családi kapcsolatok, ez az arány 40-50 százalék körüli.

Nemzetközi összehasonlításban még mindig rendkívül csekély a hazai lakosság végintézkedési hajlandósága: az Amerikai Egyesült Államokban a felnőtt korú lakosság 45 százaléka rendelkezik valamilyen végintézkedéssel, Magyarországon ez az arány csupán 4 százalékra tehető. Tóth Ádám szerint a jelenségnek mindenekelőtt történelmi okai vannak, hiszen a rendszerváltás előtti időkben nem nagyon volt miről végrendelkezni. Manapság azonban a magánvagyonok száma és mértéke is egyre nagyobb, így a végintézkedési hajlandóság is növekedésnek indult. Egyre többen kezdik el megtervezni a vagyonuk sorsát a haláluk utánra, illetve arról gondoskodni, hogy fennmaradjon például az ingatlanvagyonuk egysége, cégük vagy cégcsoportjuk működő- és jövedelemtermelő képessége.

A végintézkedést hagyók jó részét a családi béke fenntartása vezérli, hiszen egy szabályos végrendelettel évekig tartó pereskedések kerülhetők el, végső soron a család szétesése is megelőzhető. Fontos szerepet játszik a végintézkedések számának növekedésében az is, hogy az emberek egyre bonyolultabb családi viszonyok között élnek, például több házasságból is van gyermekük, vagy egyszerűen csak szeretnének igazságosabb, az örökösök személyének is megfelelőbb öröklési rendet annál, amit a törvény betűje elrendel. Minthogy az élettársak esetében a törvény szerint nincs öröklés, egyre többen végrendelkeznek az élettársi kapcsolatban élők is, mert nem akarják, hogy élettársuk egy fillér nélkül maradjon a haláluk után.

Végrendelkezni lehet akár saját kezűleg is, amikor egy papírra leírjuk a végakaratunkat és azt aláírjuk, de sokkal célszerűbb szakértő segítségét kérni ebben a nagy körültekintést kívánó ügyben. A közjegyzőnél készített végrendelkezésnek több előnye is van a házilag gyártott papírral szemben: egyrészt nem veszhet el és nem semmisíthető meg, mert megőrzi a Végrendeletek Országos Nyilvántartása, ami garancia arra, hogy a hagyatéki tárgyaláskor előveszik. Másrészt kiküszöbölhetők azok a tartalmi és formai hiányosságok, amelyek alapján a bíróságon bárki megtámadhatja őket.