Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2024. május 17. Az év 138. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739420. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Törvényesített korrupció – a letelepedési államkötvény, mint állatorvosi ló

Törvényesített korrupció – a letelepedési államkötvény, mint állatorvosi ló
Kulcsár László

A jelek szerint az Orbán-kormány számára a pénznek nincs szaga, mert – bár törvény tiltja – akár büntetett előéletű személy is vásárolhatott letelepedése végett magyar államkötvényt. Kinek lehet ez az eljárás az (anyagi) érdeke? Alighanem azoknak, akik külön törvényjavaslatot dolgoztak ki és fogadtattak el avégett, hogy a schengeni határon belülre kerülhessenek be olyanok (főként kínaiak és oroszok), akik számára kívül tágasabb lenne. Úgy látszik, a gazdag migráns jó migráns, az igazi menekült ellen kerítéssel védekezünk, de aki fizet, jöhet.

A történetben az a legelképesztőbb, hogy közben ebből a bizniszből az ország semmilyen haszonra sem tesz szert. Ezt állapította meg a Transparency International Magyarország (TI) és az Investment Migration Council közös tanulmánya, amelyet ma mutattak be az érdeklődőknek. Mint elhangzott, a letelepedési államkötvények kereskedelme a törvényesített és rendszerszintű korrupció iskolapéldája.

Bármely unión kívüli ország polgára megszerezheti azó schengeni területen történő tartózkodás jogát, ha megveszi a magyar kormány által kibocsátott letelepedési államkötvényt, melynek ára 300 ezer euró. Négy év alatt mintegy 4700 letelepedési kötvény kelt el. Családtagokkal együtt, becslések szerint összesen mintegy 16 ezer nem uniós állampolgár szerezte meg a jogot, hogy Magyarországon éljen, illetve szabadon utazhasson a schengeni országokban.

A letelepedési államkötvényeket az Államadósság-kezelő Központ értékesíti – az erre felhatalmazott vállalkozásokon keresztül. Egy híján valamennyi közvetítő vállalkozást off-shore szolgáltatásokat is kínáló országokban, a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Máltán, illetve Cipruson jegyezték be, a közvetítő vállalkozások bevételének tetemes hányada a magyar államtól kapott közpénzből származik. Ez azt jelenti, hogy a kormány minden egyes letelepedési kötvény után a közvetítő vállalkozások zsebében hagy 29 ezer eurót. A közvetítő cégek további pénzekkel gazdagodnak, ugyanis minden ügyfélnek jutalékot számítanak fel, aminek az összege 45 ezer eurótól 60 ezer euróig terjedhet.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője a mai tájékoztatón hangsúlyozta: az egyetlen magyarországi bejegyzésű cég kivételével a közvetítő vállalkozásokat off-shore paradicsomokban regisztrálták, ezért aligha feltételezhető, hogy ezek a társaságok Magyarországon adót fizetnének a tetemes bevételeik után.

Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, aki közreműködött a tanulmány elkészítésében, hozzáfűzte: a letelepedési államkötvényekre vonatkozó törvények megalkotása hemzseg a szabálytalanságoktól, gyakran érdemi vita nélkül fogadják el őket. „Az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának privilégiuma a közvetítő vállalkozások kijelölésére vagy kizárására aligha egyeztethető össze a jogállamiság követelményeivel, különösen, hogy az eljárás nem átlátható, jogorvoslat pedig nincs” – fejtegette az ELTE és a Közép-európai Egyetem tanára.

A kormány 2017. január 12-i bejelentése szerint az Államadósság-kezelő Központ március 31-ével lezárja a letelepedési államkötvények forgalmazását. Ez azonban csak a kötvénykereskedés felfüggesztése, vagyis semmi akadálya annak, hogy később újra induljon a letelepedési államkötvények kereskedelme.

Címkék