A MÚOSZ állásfoglalása az etikátlan médiatartalmakról
Az ilyen tartalmak közlésének célpontjai általában politikusok vagy politikai kezdeményezések, emellett azonban egyre gyakrabban olyan újságírók is, akik szakmai munkájuk során összeütközésbe kerülnek a helyi vagy az országos hatalom gyakorlóival.
A legutóbbi példát az Origo „12 millió forintot tüntetett el a Momentum dúsgazdag vezetője” című írása szolgáltatta, amelynek (ahogyan a cikk szövegéből, illetve a témáról időközben más forrásból megjelent háttéranyagokból egyértelműen kiderült) már a címében szereplő állítások sem voltak megalapozottak.
Magyarországon az alaptörvény és a sajtójog védendő alkotmányos értékként kezeli a szerzői és a szerkesztői függetlenséget ugyanúgy, mint a pontos és hiteles tájékoztatást. A hazai szabályozásból nem lehet levezetni, hogy az egyik kritériumrendszer a másik rovására lenne érvényesíthető: ahhoz, hogy a sajtó törvényes működése biztosítható legyen, egyszerre kell eleget tenni a (hatalomtól és tulajdonosi vagy hirdetői elvárásoktól egyaránt) független tartalomkészítés, illetve az igazolható tények és valós összefüggések bemutatásán alapuló információtovábbítás igényének.
Ha egy újságíró vagy egy sajtótermék szisztematikusan megszegi a sajtóra vonatkozó jogi és etikai normákat, akkor nem csupán jogsértést követ el, hanem visszaél azzal a kitüntetett helyzettel is, amelyet a magyar jog a társadalom hiteles tájékoztatása érdekében a sajtónak biztosít. Ezzel pedig egyszerre sodorja veszélybe a média tekintélyét, az újságírásban dolgozók megbecsülését és a nyilvánosság kontrollszerepének érvényesülését. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) ezért felkéri a Média Önszabályozó Testületet a jelzett gyakorlat, illetve azon belül is az idézett Origó-cikk médiaetikai szempontú vizsgálatára, a kiadókat és a szerkesztőségek munkatársait pedig a sajtószakma működését szabályozó törvényi és etikai előírások maradéktalan, teljes körű betartására.
