A legszegényebbek költenék a legtöbbet a saját temetésükre

A 30–65 év közötti megkérdezettek 31 százaléka rendelkezik is már valamilyen megtakarítással temetési költségeinek fedezésére, a magyarok negyede viszont úgy érzi, soha nem is lesz lehetősége félre tenni erre a célra. A legtöbb pénzt arányaiban a legalacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozók, valamint a falvak és a községek lakói költenék a temetésükre: előbbiek 47, utóbbiak 45 százaléka 250–500 ezer forintot szánna erre a célra. 

A felmérésből[1] kiderül: a megkérdezetteknek csaknem harmada már rendelkezik megtakarítással eltemettetésének költségeire, 43 százalék ezután kezdené a takarékoskodást. A válaszadók több mint negyede – különösen igaz ez a budapestiek harmadára – úgy látja, hogy nem is lesz lehetősége félre tenni erre a célra. A temetés vidéki presztízsét mutatja, hogy a vidékiek háromnegyede vagy rendelkezik már félretett pénzzel, vagy tervez félre tenni; a budapestieknek mindössze a kétharmadára igaz ez.

Akiknek már van megtakarításuk vagy terveznek félre tenni a temetkezésük költségeinek fedezésére, jellemzően 100–250 ezer (41%), illetve 250–500 ezer forintot (40%) szánnának erre a célra. A megkérdezettek hatoda viszont 100 ezer forint alatti összegben gondolkodik.

Meglepő, de épp azok szánnának a legmagasabb arányban 250 ezer forintnál nagyobb összeget a temetésükre, akiknek a napi megélhetés is gondot okoz: a legalacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozók 47 százaléka legalább 250–500 ezer forint közötti összeget költene a temetésére, és mindössze 12 százalékuk válaszolta, hogy 50–100 ezer forintot szánna erre. Ehhez képest a legmagasabb jövedelmi státuszú válaszadók 57 százaléka 250 ezer forint alatti összeget szánna eltemettetésére.

A községek és falvak lakói többet szánnak a temetésükre, mint a városiak: előbbiek 45 százaléka fordítana 250 ezer forintnál többet erre a célra, Budapesten ez az arány csak 37 százalék, a megyeszékhelyeken és egyéb városokban átlagosan 39 százalék.

A válaszadók csaknem a fele úgy gondolja, hogy a temetkezési költségeit teljes mértékben másoknak (hozzátartozók, örökösök, állam) kellene állnia.  Valamivel több, mint felük vélekedik úgy, hogy a saját temetési költségeit legalább részben saját magának kell előteremtenie; 34 százalék nem is nevezett meg mást, vagyis teljes mértékben csak a saját feladatának tartja a költségek fedezését, 22 százalék másokkal (pl. hozzátartozókkal, az örökösökkel) osztoznék a terhen.

A megkérdezettek harmada szerint a hozzátartozóknak illenék (legalább részben) állniuk a költségeket, 40 százalékuk pedig az örökösökre korlátozná a terhet – elvégre ők öröklik a vagyont is, 7 százalékuk pedig az állam felelősségét is felveti a kérdésben. Összességében a magyarok 44 százaléka gondolja úgy, hogy a temetkezési költségeit teljes mértékben másoknak, a hozzátartozóknak, az örökösöknek vagy az államnak kellene állnia.