Jogi határzár: az UNHCR bírálja a magyar menekültpolitika további szigorítását

Pouilly úgy látja, hogy Magyarország ezzel az új jogszabállyal  megsérti a nemzetközi és az európai uniós jogból fakadó kötelezettségeit, a törvénynek ráadásul borzalmas fizikai és lelki hatása lesz a már egyébként is nagy szenvedésen keresztülment nőkre, gyerekekre és férfiakra. Hozzátette, a gyerekeket soha semmilyen körülmények között nem szabad őrizetbe venni. 

Az UNHCR szóvivője emlékeztetett arra, hogy a szervezet már régebben is súlyos aggodalmának adott hangot a Magyarország által emelt fizikai, továbbá a jogi és politikai akadályok miatt, amelyek csaknem lehetetlenné teszik a menedékkérők számára, hogy az ország területére lépjenek, menedékjogot kérjenek, és nemzetközi oltalomban részesüljenek.   

A nemzetközi és uniós jogszabályok értelmében a menekültek és menedékkérők őrizetbe vétele csak nagyon ritka esetben igazolható, és minden egyes ember esetében egyedileg kell mérlegelni, szükség van-e a bezárására, éppen azért, hogy a hatóságok elkerüljék a törvénytelen önkényes és mindenkire kiterjedő őrizetbe vételt. Az őrizetbe vétellel szembeni alternatív lehetőségeket kivétel nélkül mindig előnyben kell részesíteni – jegyezte meg a szóvivő.

Az országgyűlés a kormány javaslatára kedden fogadott el a jogi határzárat szigorító módosításokat. Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését 138 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 6 (LMP-s és független képviselők által leadott) nem ellenében, 22 (zömmel szocialista) tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők.

A parlament döntésével kiegészítette a menedékjogi törvényt a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre vonatkozó eljárási szabályokkal. Így ilyen időszakban menedékjogi kérelmet alapesetben a menekültügyi hatóság előtt személyesen, kizárólag a határon lévő tranzitzónában lehet benyújtani, a menedékkérőnek pedig a kérelme jogerős elbírálásáig ott kell várakoznia. Ezt a helyet ez alatt az idő alatt csak kifelé – vagyis a most meglévő tranzitzónák esetében Szerbia felé – hagyhatja el.

Változik a gyermekvédelmi törvény is: a kísérő nélkül érkező azokat a 14–18 év közötti külföldieket, tömeges bevándorlási válsághelyzetben szintén a tranzitzónában helyezik el a menekülteljárás idejére. A 14 évesnél fiatalabb, kísérő nélküli kiskorúak esetén azonban továbbra is biztosított a gyermekvédelmi intézményi elhelyezés.

A belügyminiszter az indoklásában azt írta, hogy rengeteg illegális bevándorló él vissza a hatályos uniós jogszabályokkal: menedékkérelmet nyújt be, de az erről szóló döntést megelőzve szabadon mozog az EU-ban, ami számottevő biztonsági kockázat. A kormány szerint a törvény elfogadása után azonban „senki sem léphet jogosulatlanul Magyarország és az Európai Unió területére”.