Csaknem kezelhetetlen a hazai informatikushiány

A szakértők szerint azonban tévedés erre csupán a hazánkban jellemző jelenségként tekinteni, és átmeneti megoldások sikerében bízni. A pályakezdők és a bátor pályamódosítók lehetnek egyedül nyertesei a következő éveknek, hiszen esélytelen, hogy lépést tartson az igényekkel a hagyományos oktatás és az eddig ismert személyzeti és munkaügyi eszköztár.

Ötvennél több személyzeti döntéshozó (hr-es) megkérdezésével végzett kutatást 2016 végén a Codecool,

A magyar magántőkéből alapított Codecool Kft. fő küldetése, hogy enyhítse, megszüntesse az informatikai ipar jelenlegi és jövőbeni szakemberhiányát, egyedülálló, gyakorlatra irányuló képzési programjával. A 18 hónapos, intenzív programozó kurzussal a Codecool elsősorban a 18–30 év közötti korosztályt célozza meg Budapesten, Miskolcon és Krakkóban, majdan pedig az Európai Unió más városaiban. A gyakorló mentorok segítségével megvalósított, korszerű és azonnal hasznosítható tudást nyújtó oktatási program az elhelyezkedésre is garanciát vállal: a tandíj az elvégzett tanfolyam révén szerzett munkahelyi bérből fizetendő.

a pályakezdő informatikusok kilátásairól a foglalkoztatók szemszögéből. Noha a szaksajtó egyre magasabbra emeli a számot a betöltetlen álláshelyek becslésekor, nem állt igazán rendelkezésre megbízható körkép arról, hogy a kétségbeesésen túl mit tesznek valójában a cégek a probléma orvoslásáért és miként látják az utánpótlás esélyeit.

Fontos jelenség, hogy a gazdasági fejlődés nyomán az IT-munkaerőre nem csak az információ-technológiai vállalatoknál van igény, ezért a megkérdezett cégek között ugyanúgy szerepeltek pénzintézetek, logisztikai cégek, médiavállalatok és kereskedők, mint kisebb-nagyobb informatikai fejlesztők, távközlési cégek és szolgáltatói központok.

Egyetértés mutatkozott abban, hogy a probléma valós, a média nem túloz, legfeljebb abban, hogy ez milyen hatással van a bérszínvonalra. A megkérdezettek többsége úgy nyilatkozott, hogy túlzóak a potenciális bérekről szóló jóslatok a kezdő pozíciókat bemutató körképeknél.

A munkaerőhiány hatásait, amelyek rossz hatással vannak a cégek teljesítményére, kedvezőtlenül ítélték meg a megkérdezettek, emellett utaltak rá, hogy jóformán teljesíthetetlen a jól képzett szakemberek felvételére, alkalmazására irányuló személyzeti, munkaügyi terv. Ráadásul a jövővel kapcsolatban is borúlátóan nyilatkoztak a Codecool kutatásában részt vevők.

Annak ellenére, hogy a vállalatoknak csak mintegy fele sorolta magát szoftvert fejlesztő és/vagy azzal kereskedő cégnek, a megkérdezettek 84%-a a szoftverfejlesztést jelölte meg, mint jellemzően hiányszakmát az IT-szakmák között. Az IT-szakértelmet követelményként meghatározó üzleti célú (ügyfélkapcsolat, tanácsadás, elemzés) pozíciók adják a kritikus területek második hullámát, a hardverrel és üzemeltetéssel foglalkozókat az átlagnál kevesebben látják pótolhatatlannak.

Az a néhány ember, aki a jelenre vonatkozóan úgy nyilatkozott, hogy utánpótlásban „nincs pozíció, amivel gondja lenne”, az a jövőre vonatkoztatva ezt már nem tudta megerősíteni. Az élboly továbbra is változatlan, sőt még erősödött is: a szoftverfejlesztők megtalálása a jövőben még inkább átlagon felüli kihívásként nyomasztja a munkaügyiseket.

Ugyanakkor a tendencia nyertesei a fiatalok: az informatikai szakmában ugyanis a legalacsonyabb jelenleg a belépési korlát – hívta fel a figyelmet Boda József, a Codecool társalapító-cégvezetője. Más szakmákban az első munkahely megszerzése és a korai évek tapasztalatszerzése önfeláldozással jár és csak nagy szerencsével abszolválható; a felmérés szinte minden megkérdezettje tárt karokkal várja a pályakezdőket, vagy pályamódosítókat.

Noha a hr-esek borúlátóan nyilatkoznak a jelenről és a jövőről, egyúttal szerencsésnek mondhatják magukat: a vállalatok vezetése elismeri a problémájukat, megadja számukra a támogatást, és változatos eszköztárral próbálkozhatnak úrrá lenni a helyzeten. Ehhez ugyanakkor nem igazán állnak rendelkezésre munkaerő-piaci előrejelzések még a nagy cégeknél sem, és rendszeresen felül kell vizsgálni a hr-stratégiát, mégis törekvőek, hogy kezeljék a helyzetet.

A megkérdezett cégek kétharmada él a kafetéria nyújtotta lehetőségekkel, ugyanakkor csak a cégek harmada vállalkozik arra, hogy szükség esetén bért emeljen, hogy a munkaerőhiányt csökkentse, vagy a meglévő munkavállalóit jobban megtartsa. Az eszközök között szívesen használják a megkérdezett cégek az állásbörzéket, illetve rendszeresen alkalmaz fejvadászt a cégek kétharmada. Ugyanakkor az informatika esetében sikerrel kecsegtető néhány eszköz marad a sor végén. Sajátos toborzási megoldásként ismertek a nyílt napok, a cégek negyede él csak ezzel az eszközzel, ennél is kevesebben írnak ki pályázatokat, vagy keresik ágazati szövetségek segítségét.

Nem bizonyította egyértelműen a kutatás azt a közkeletű vélekedést, hogy a kelleténél rosszabb a frissen végzettek felkészültsége, vagy hogy túlzottan a pénz motiválná a pályakezdőket. Ugyanakkor egyetértettek a megkérdezettek abban, hogy az ő esetükben nem könnyű elérni a lojalitást. A kutatásban részt vevő cégek többsége együttműködik köz- és felsőoktatási intézményekkel, valamint tréningcégekkel a munkaerőpótlásban és -képzésben.

Ugyanakkor a magántulajdonú oktatási központoknak a felvevőpiacra szabható képzési programjukban rejlő lehetőségeket még nem használják ki eléggé a cégek. Bíztató ugyanakkor, hogy megvan a nyitottság az ilyen oktatási partnerek iránt. A kutatás bemutatóján megnyilvánuló hr-vezetők egyetértettek abban, hogy miután hosszú időre a hiány fogja meghatározni az informatikai munkaerő piacát, ezért stratégiai és intézményes válaszokat kell erre adni, és sem munkavállalói, sem munkáltatói oldalon nem kielégítő megoldás a tűzoltás jellegű gyorstalpalók kínálatára hagyatkozni.

A kutatás részletes beszámolója innen letölthető; tessék kattintani!