Világméretű változásokat sürgetnek a Budapest Klub tudósai

Húsz évvel ezelőtt a Budapest Klub tagjainak első világtalálkozóján írták alá a Planetáris Tudat Kiáltványát, az Magyar Tudományos Akadémia székházában rendezett konferencián. A kiáltvány összefoglalása mindannak, amit a mai ember – tekintet nélkül származására, vallására, társadalmi helyzetére – megtehet azért, hogy veszélyben lévő világunk emberhez méltó és megtartható legyen. Azóta nem lett jobb a helyzet, de az évforduló tiszteletére most újra összeült tudósok bizakodnak a változásban.

A rendezvényen olyan ismert személyiségek szólaltak fel, mint Csíkszentmihályi Mihály, Vitányi Iván, Zwack Izabella és Baráth Etele és az egész glóbuszról érkeztek résztvevők Brazíliától, Franciaországon és Oroszországon át Pakisztánig.

László Ervin professzor, a Budapest Klub életre hívója kifejtette, az emberiség ellentmondásos időket él: egyrészt jelen van az uralkodó ÉN romboló világa, amely az ellenkezésre, háborúra, kirekesztésre épül, másrészről azonban a közös értékeket, mint személyes és társas érdekeket felismerő MI tudata már képes gyakorlati megoldásokat, válaszokat adni a jelenlegi válságra.

„Az ember felülemelkedett mindenki máson, kivette magát a rendszerből, és irányítani próbálja azt. Vissza kell térnünk ahhoz a szemlélethez, hogy mi is a rendszer részei vagyunk. A változás útja sokféle lehet, iránya azonban csak egyfelé mutathat: kiutat az emberiség mostani, Földanyát romboló életéből” – mondta a professzor.

„Ahelyett, hogy minden egyes planetáris problémát magában próbálnánk megoldani egy mindent átfogó organikus szervezetet kell létrehoznunk. Mert elértünk egy Omega pontot, az evolúció végét” – véli Csíkszentmihályi Mihály

A rendezvényen elhangzott: a valós változáshoz az emberiségnek meg kell tanulnia a jobb agyféltekével való gondolkodást is érvényre juttatni. Ez adja a globális szemléletet, a komplex tudást, a kreativitást, míg a bal agyfélteke a racionalitásért, az analitikus gondolkodásért a logikáért felel. Minden, amit eddig elértünk fejlettségben – technika, ipar, információs tudás – a bal agyféltekés gondolkodás dominanciájának köszönhetően van így, ám csak akkor leszünk képesek túlélni a világot, amelyet teremtettünk, ha a jobb agyfélteke szavát is figyelembe vesszük.

Ezen túl azonban szükség volna a közös, globális gondolkodás megtanulására, mert az eddigi logikus gondolkodással nem mentünk túl sokra, még a rabszolgaságot sem szüntettük meg, csak rejtetté tettük azt, figyelmeztettek a tudósok. Pillanatnyilag azonban ott tartunk, hogy nemhogy a globális szemlélet nem jön el, hanem még csak a racionalitás sem akar teret nyerni. Ez az év a csúcsracionalitás éve volt világszinten, különösen Nagy-Britanniában és az USA-ban.

Vannak bizakodásra okot adó kezdeményezések is szerte a világban. A Párizsi Klímacsúcson aláírt megállapodás, a gondolati műhelyből cselekvési műhellyé alakult Skandináv Csoport, az Integrális Egyetemek létrehozása Franciaországban vagy a Netspirit és a Spiritweek elindítása Argentínában mind afelé mutatnak, hogy az emberiség kezdi felismerni az együttesen és másként gondolkodás jelentőségét.

A tudósok egyetértettek abban, hogy az ún. planetáris tudat már megvalósult, de még nem terjedt el eléggé. Ezért mostantól nagyobb figyelmet kell fordítani a hasonlóan gondolkodó emberek közti kommunikációra, felhasználva a technológia nyújtotta lehetőségeket és arra, hogy minél több emberhez jussanak el a változást sürgető gondolatok oly módon, hogy megértsék és követni tudják azokat. Ahhoz, hogy elkerüljük, hogy az emberiség kipusztítsa önmagát, össze kell kapcsolni az egyformán gondolkodókat világszerte, hogy eljussunk oda, amikor a szavakat cselekvéssé tudják alakítani és együttesen tudnak jót tenni. Mert az ember csak akkor fog túlélni, ha összefog és újra a teljes rendszer részévé válik. 

 

A Budapest Klub, olyan kreatív emberek informális szövetsége, akik a tudomány, a művészet, és a spirituális kultúra legkülönbözőbb területeit képviselik. A Budapest Klub elkötelezett egy javaslat mellett, amely szerint csak sajátmagunk megváltoztatásával változtathatjuk meg a világot – és ahhoz, hogy magunkat megváltoztassuk szükséges egyfajta rálátás és felfogás, amely szerint az új paradigma a tudományban, a művészetben és a spiritualitásban biztosítja ezt a legjobban. A szervezet tagjai és tiszteletbeli tagjai a többi között Őszentsége a XIV. Dalai Láma, Peter Russell, Mihail Gorbacsov, Milos Forman, Sharon Stone, Liv Ullmann, Karan Singh, Barbara Marx Hubbard, Deepak Chopra, Csíkszentmihályi Mihály, Jane Goodall, Ken-Ichiro Kobayashi, Peter Gabriel és Sri Sri Ravi Shankar.

Az alapító elnök Prof. Dr. László Ervin. A ma Olaszországban élő professzor zongoraművészként, filozófusként és jövőkutatóként egyaránt nagy elismertségnek örvend világszerte. 1932-ben született Budapesten. Pályáját zongorista csodagyerekként kezdte. 15 évesen kapott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán művészdiplomát, és megnyerte a Genfi Zongoraverseny nagydíját. Attól kezdve, mintegy 20 éven át Európa- és Amerika-szerte a világ egyik élen járó zongoraművészeként koncertezett. 1966-tól kezdődően pályát módosított, és a tudománynak szenteli életét: filozófiát, tudományos rendszerelméletet és jövőkutatást adott elő, és kutatott az Egyesült Államok (Yale, New York, Princeton stb), valamint Európa és a Távol-Kelet számos egyetemén. Hét évig az ENSZ Továbbképzési és Kutatási Intézet programvezetője. A Római Klub tagja, 1984-ben költözött Olaszországba. 1993 óta a Budapest Klub Alapítvány alapító elnöke. Több mint ötven könyv szerzője vagy társszerzője, műveit több mint húsz nyelvre fordították le. További harminc kötetet szerkesztett, köztük egy négykötetes enciklopédiát. Cikkek és tudományos közlemények százai tartoznak tudományos munkásságához. Írásait rendszerelméleti, interdiszciplináris, jövőorientált szemlélet, globális gondolkodás, a társadalomtudományok és a természettudományok egységes szemléletben való vizsgálata jellemzik. László Ervin a párizsi Sorbonne Egyetemen a legmagasabb tudományos fokozatot kapta meg, négy egyetem választotta díszdoktorává (az Egyesült Államokban, Kanadában, Finnországban és Magyarországon). Számos díjjal tüntették ki, többek között 2001-ben megkapta a japán békedíjat (Goi-díj), 2004- és 2005-ben Nobel-békedíjra jelölték. 2010-ben az MTA külső tagjává választotta.