Bécsi példa a kilakoltatások megszüntetésére
„Segítünk, hogy segíthess magadon” – ez is lehetne a mottója Bécs új kezdeményezésének, amellyel a kilakoltatások számát szeretné csökkenteni. A program részeként jövő februártól speciálisan képzett szociális munkások keresik fel az önkormányzati lakások azon bérlőit, akiket ez a sors fenyeget tetemes lakbérhátralékuk miatt. Sokszor ugyanis már maga a kapcsolatfelvétel, és az, hogy nyíltan beszélnek a problémáról, sokat segít az érintetteknek, hogy szégyent és félelmet félretéve, megoldást kezdjenek keresni. Ráadásul a szociális munkások a tanácsadás mellett rögtön meg is tudják mondani nekik, hogy melyek azok a helyek, ahonnan segítséget kérhetnek.
A cél az, hogy ismét a kezükbe vegyék az életüket és bajt megelőző módon tegyenek azért, hogy megtarthassák az otthonukat. Mivel a kilakoltatással fenyegetettek között nem ritka a pszichés beteg vagy a demenciában szenvedő idős ember, aki nem képes az önálló életre, az számára új lakhatási megoldást keresnek ápolási otthonokban vagy egyéb intézményekben.
Az osztrák fővárosban az önkormányzati bérlakásban élők kevesebb, mint 0,5 százalékát, vagyis évente mintegy 900 családot érint a kilakoltatás, ami tizede a kilakoltatási kereseteknek. A leggyakoribb ok a lakbérhátralék, ez átlagosan 2300 euróra rúg. Szintén erre a sorsa juthat, aki súlyosan vét a társas együttélés szabályai ellen, harmadik félnek bérbe adja az ingatlant vagy tartósan nem használja. A városháza adatai szerint a leggyakrabban a férfiakat fenyegeti a kilakoltatás. Jó, ha sokan tudják: a bevándorlók körében sokkal nagyobb a lakbérfizetési fegyelem, mint az osztrákok körében.
Noha a lakbér-hátralékosok eddig is kérhettek részletfizetést, és különféle szociális támogatásokat is igénybe vehettek, a város azt reméli, hogy az új szolgáltatás révén tovább csökken a kilakoltatások száma. Számítások szerint a 23. sikeres segítségnyújtás után már megtérül az új szociálismunkás-csapat bevetése.
