Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szombat van, 2024. május 18. Az év 139. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739421. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Energiaforradalmat Magyarországon is: a lakosság megtermelhetné a villanyáramát

Energiaforradalmat Magyarországon is: a lakosság megtermelhetné a villanyáramát
Infovilág

A Greenpeace Magyarország ezért tízpontos javaslatcsomagban gyűjtötte össze, milyen módosításokra van szükség, hogy idehaza is megkezdődhessen a világszerte már zajló energiaforradalom.

A most készülő, megújuló alapú villamosenergia-termelés támogatási rendszere (METÁR) kiváló lehetőség arra, hogy új esélyt adjon a megújulók terjedésének Magyarországon. A Greenpeace értékelése szerint azonban a METÁR-tervezet és a vonatkozó további szabályozások jelenlegi formájukban nem elégségesek, helyenként pedig eleve akadályozzák a megújuló energiák térnyerését.

A zöldszervezet tízpontos javaslatcsomagot állított össze [1], amely lehetővé tenné, hogy a METÁR valóban a megújulós beruházások bővülését, a lehető legtöbbféle technológia alkalmazását, illetve az energiaárak csökkenését eredményezze.

A Párizsi megállapodás [2] értelmében gazdaságunkat legkésőbb az évszázad közepére szén-dioxid-semlegessé kell tennünk. Ehhez a lehető legtöbbféle megújulós technológiát alkalmazó, decentralizált és rugalmas villamosenergia-rendszer kialakítására van szükség. A Greenpeace sem a nemzeti energiastratégia célkitűzéseit, sem a megújulóenergia-hasznosítási cselekvési tervben 2020-ig vállalt 14,65%-os megújulós célt, valamint az annak részeként vállalt 10,9%-os villamosenergia-termelésre vonatkozó célt nem tartja elegendőnek.

A jelenleginél jóval ambiciózusabb célok érhetőek el, ha visszavonják a METÁR-tól független azokat a szabályozásokat, amelyek akadályozzák a megújulók elterjedését (mint pl. a napelem-adóként ismertté vált termékdíj, illetve az új szélenergiás beruházásokat indokolatlanul ellehetetlenítő szabályok). [3] A szélenergia korlátozása gazdasági kérdés is: a jelenlegi szabályozás akár évi 25 milliárd forinttal is megnövelheti a 2020-i célok elérésének költségét. [4] Ráadásul így a megújulóenergia-hasznosítási cselekvési tervben előirányzott 750 MW kapacitásmennyiséget sem fogja használni az ország, pedig ez további rendszerfejlesztések nélkül is egyszerűen megvalósítható lenne. [5]

A megújulók hatékony terjedése csak tervezhető, kiszámítható támogatási rendszerekkel lehetséges. Egy tendernaptár publikálásával a piac és a lakosság is előre láthatná, milyen típusú és célú megújulóenergia-támogatások várhatóak, illetve ezeket milyen egyéb állami támogatásokkal (pl. lakossági energetikai pályázatokkal, hitelkedvezményekkel, beruházási támogatásokkal) lehet összehangolni.

A fogyasztókat, közösségeket is kulcsszerephez kell juttatni a megújuló energiahordozókra átállásban. Az energiarendszer demokratizálásával az Európai Unió 2050-re 100%-ban átállhatna a megújuló energiák használatára, mégpedig úgy, hogy az uniós villamos energia felét közösségek, háztartások fedeznék. [6] Ehhez a lakosság számára elérhető pénzügyi támogatásokra van szükség mind a megújuló energiatermelés, mind az energiahatékonysági és korszerűsítési beruházások területén.

Bozsó Brigitta, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse leszögezte: „A következő évtizedek energiagazdálkodását befolyásoló METÁR-nak átláthatóságot és hosszútávra szóló tervezhetőséget kell kínálnia a befektetők számára. A szabályozásoknak garantálniuk kell azt is, hogy a lakossági energiatermelők nem szorulnak ki az energiatermelésből. Kizárólag a megújulók hatékony növekedésével képzelhető el hazánk jövőbeli fenntartható és versenyképes energiaellátása”.

 

Címkék