Fejtő Ferenc – Párizs
Az épület falán elhelyezett fehér márványtábláján Fejtő Ferenc arcképének karikatúrája látható, amelyet Sarkantyu Illés felvétele alapján Lehoczky Károly készített. Az emléktáblát a Magyar Köztársaság párizsi nagykövetsége, a Párizsi Magyar Intézet, valamint két egyéni adományozó, Kisari Miklós és Gölöncsér József állíttatta.
Fejtő zsidó értelmiségi családban Fischl Ferenc néven, Nagykanizsán született. Fiatalon áttért a katolikus hitre, a budapesti egyetemen kapcsolódott be az illegális kommunista mozgalomba, azzal hamar szakított, de a szociáldemokráciához hűséges maradt. József Attilával megalapította a Szép Szó című folyóiratot, részt vett a népies-urbánus vitában és közvetíteni próbált a baloldal két szembeálló tábora közt. Osztály elleni izgatás vádjával 1938-ban pert indítottak ellene, a letartóztatás elől Párizsba menekült, a Népszavát tudósította Franciaországból, választott hazájában 1955-ben kapott állampolgárságot. A második világháború idején részt vett a francia ellenállásban, miközben szülőhazájában majdnem az egész családját kiirtották. 1947–49 között a párizsi magyar sajtóirodát vezette, de Rajk László letartóztatása után tiltakozásul lemondott, Rajk kivégzésekor nagy cikkben leplezte le a per hamis indítékait. Csaknem harminc éven át az AFP francia hírügynökségnél dolgozott, a kelet-európai országok eseményeinek kommentátoraként.
Az 1956-i forradalom leverése után döntő szerepe volt abban, hogy a francia értelmiség hitelesen tájékozódhatott a történtekről, és állásfoglalásával szó szerint életeket menthetett. Igazgatta a politikatudományi főiskola kelet-európai szemináriumát, szovjet és kelet-európai témákról tartott előadásokat, rendszeresen szerepelt a nyugati rádiók magyar nyelvű adásaiban. Fejtő Ferenc, aki elsősorban a kelet-európai országok történelmének elemzőjeként és a náci, majd a kommunista diktatúra elleni harc elkötelezett európai gondolkodójaként vált ismertté, Budapesten, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben nyugszik.
