Előadássorozat és oknyomozás – a magyar tudomány ünnepe

Az 1825-i pozsonyi országgyűlésen, november 3-án ajánlotta fel gróf Széchenyi István birtokai egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság létrehozására. Hagyományosan ehhez a naphoz kötjük a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. A jeles alkalomra emlékezve, az MTA már 1997 óta szervez kiemelkedően értékes rendezvényeket, 2003-ban pedig az esemény hivatalos rangra emelkedett: az Országgyűlés november 3-át a magyar tudomány ünnepévé nyilvánította.

Az idei megnyitón Lovász László, az MTA elnöke és Barnabás Beáta, az MTA főtitkár-helyettese köszöntötte a hallgatóságot. Mint elhangzott: az Akadémia egyik legfontosabb közfeladata, hogy ne csak művelje a tudományokat, de az eredményekről tájékoztassa is a nagyközönséget. E tudománynépszerűsítő tevékenységnek a csúcspontja az egész országra, sőt határainkon túlra is kiterjedő programsorozat – a magyar tudomány ünnepe.

Az ünnepi hónap nyitóelőadását Kiss Jenő nyelvtörténész, szocio-lingvista és Péntek János hungarológus, szocio-lingvista tartotta „A nyelv szerepe a kárpát-medencei magyarság identitástudatában” címmel. Az előadást további kilenc, kiemelt rendezvény követi november 18-ig. November 7-től két héten át minden este aktuális, közérdeklődésre számot tartó kérdések legfrissebb kutatási eredményeit foglalják össze élvezetes, közérthető formában a téma neves szakértői. A 18 órakor kezdődő programok akár egy mozi vagy színház helyett is jó szívvel ajánlhatók.

Bartholy Judit és Veisz Ottó a klímaváltozásról és főként annak várható magyarországi hatásairól beszél, valamint arról, hogy készül-e válasz e kihívásra növénynemesítőink martonvásári boszorkánykonyhájában.

Dávid Gyula a világegyetem tömegének nagy részét kitevő, mégis láthatatlan sötét anyag alkotóelemeinek ered nyomába. Csapó Benő az oktatás hatékonyságát javító módszereket elemzi, és bemutatja a Magyar Tudományos Akadémia által 2016-ban elindított tantárgy-pedagógiai kutatási programot is. A mind több embertársunkat érintő autizmus kialakulásának hátterében álló okokat vizsgáló kutatások legfrissebb eredményeiről számol be Sperlágh Beáta.

A könnyen elérhető információ függővé tehet – ez az alapgondolata Janszky József előadásának, aki kutatócsoportjával MRI-készülékkel vizsgálja, mi is zajlik az agyunkban, ha túlzottan „rákattanunk” valamire.

Korinek László izgalmas példák sorával mutatja be, hogyan jutott el a nyomozás tudománya a legegyszerűbb módszerektől a DNS-vizsgálatig, társelőadója, Pajcsics József pedig egy rejtélyes haláleset megítélését értékeli újra több mint negyven év távlatából. HIV-, Ebola- és legújabban a Zika-vírus – mi lesz a következő? Harrach Balázs előadásából kiderül, hogy sokkal több a vírus körülöttünk, mint azt egykoron sejtettük.

Róna-Tas András a székely-magyar rovásírás eredetét boncolgatja, és egészen az Árpád-korig, sőt a honfoglalást megelőző időkbe viszi el hallgatóságát. Diákoknak szóló előadásában Benczúr András és Buttyán Levente a mesterséges intelligencia és a digitális adatok titkosításának világába kalauzolja el közönségét.

Az előadások ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek. További információ és regisztráció a magyar tudomány ünnepe 2016 folyamatosan frissülő honlapján található.

November végén ismét kinyitják kapuikat az MTA kutatóhelyei is. Mi a matematika, és kik a matematikusok? Milyen jelek előzhetik meg és kísérhetik a földrengéseket? Hogyan élt az amerikai magyarok első nemzedéke egy pennsylvaniai magyar bányászfaluban? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kaphatnak választ az érdeklődők a november 21-től november 25-ig tartó rendezvénysorozaton.

 

Széchenyi István újító szellemiségét, tettrekészségét méltatta Lovász László a nagycenki Széchenyi-mauzóleumban tartott köszöntőjében. Az MTA- elnök arról beszélt, hogy a programsorozat nem csupán a Magyar Tudományos Akadémia iránti közbizalom erősítéséhez járulhat hozzá, hanem Széchenyi szándékainak megvalósításához is. A nagycenki főhajtást megelőzően az ünneplők Sopronpusztán elültették az MTA alapítása óta eltelt évek számát jelképező – az idén 191. – hársfát. A Magyar Tudományos Akadémia 2000-ben, megalapításának 175. évfordulója alkalmából a Nyugat-magyarországi Egyetemmel, az Erdészeti Tudományos Intézettel és a Soproni Tanulmányi Erdőgazdálkodási Rt.-vel közösen Akadémiai Emlékerdőt létesített Sopronpusztán. A kezdetben 175 hársfából álló erdő fáinak száma minden esztendőben eggyel bővül.