Szerény növekedés, remek egyensúly, kezdődő áremelkedés

A GKI 2017-ben 2,7%-os GDP-bővülésre számít. Októberben az IMF 2%-ra csökkentette idei, s 2,5%-on hagyta 2017. évi magyar növekedési prognózisát.

Az első félévi magyar növekedés (EU-módszertan szerint 1,4%) nemcsak regionális versenytársaink többségétől maradt el – a lengyel dinamika 2,8%, a szlovák 3,7%, a román egyenesen 5% volt – de az EU átlagát (1,9%) sem érte el. A kedvezőtlen júliusi hazai adatok – az ipari termelés és az export csökkent, az építőipari visszaesés erőteljesebb volt a júniusinál, a kiskereskedelmi forgalom bővülése lassult – után augusztusban valamivel kedvezőbben alakultak a gazdasági folyamatok. Így az iparban – miután május és július között folyamatosan csökkent az előző hónaphoz mért termelés – augusztusban már 1,6%-os növekedés következett be. (Éves összevetésben 11%-os volt a bővülés, de 3 munkanappal több volt az idén, mint tavaly.) Ez a szint mindössze 1%-kal magasabb a múlt év véginél.

Éves szinten 2% körüli ipari növekedés várható, ami jövőre 3,5%-ra gyorsulhat. Az építőipari termelés volumene január–augusztus között 22%-kal esett, ennek mértéke azonban lassul, a szerződésállomány 20%-kal magasabb az egy évvel azelőttinél. Az idei 20% körüli visszaesést jövőre 10%-os bővülés követheti. A kiskereskedelmi forgalom nyolc havi bővülése 4,9%, éves szinten hasonló, 5% körüli dinamika várható. Augusztusban a magyar export –éves alapon euróban 12,5%-kal bővült – így nyolc hónapban összesen 3%-kal nőtt. A hatalmas külkereskedelmi aktívumban a cserearányok több mint 2%-os javulásának is szerepe van.

A bruttó keresetek augusztus végéig 6%-kal (közmunkások nélkül 6,5%-kal), ezen belül a versenyszférában 5,3%-kal bővültek. A reálkeresetek az idén várhatóan 7, jövőre „csak” 4,5%-kal nőnek (az idei szja-csökkentés kifutása és az infláció gyorsulása következtében), a versenyszférában ennél némileg kisebb ütemű növekedés valószínű.

 Szeptemberben 0,6%-ra ugrott az infláció, a kilenc hónap átlaga 0,1%. Az emelkedés fő oka az alacsony üzemanyagárak bázisba kerülése, de az élelmiszerárak emelkedése is felgyorsult. A következő hónapokban is e két termékcsoportban – egyebek között az üzemanyagok jövedéki adójának emelkedése, a tej külpiaci árának emelkedése hatására – várható az áremelkedés gyorsulása. Az év végén 1% körüli, éves átlagban 0,5%-os infláció valószínű, ami jövőre 1,5%-ra emelkedhet.

Az idén egyértelműen a fogyasztás a növekedés hordozója, 4,5%-os növekedésével szemben a beruházásoknál 10% körüli visszaesés várható. Jövőre az EU-források gyorsuló beérkezése, az üzleti befektetések némi élénkülése 5% körüli beruházás-bővülést valószínűsít, miközben a fogyasztás csak alig, 4% körülire lassul.

Az államháztartási hiány szeptember végére szinte eltűnt. Ebben a beruházási kiadások és a kamatköltségek csökkenése, a növekedési adóhitel következtében megugró társaságiadó­-bevételek (főleg GE), az EU tavalyról áthúzódó átutalásai, a földértékesítés bevételei, továbbá a jövedelmekhez kötődő bevételek növekedése játszotta a fő szerepet. Az év hátralevő részében azonban az állami költekezés erősödése várható.