Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma hétfő van, 2024. május 20. Az év 141. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739423. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az uniós pénzek nélkül nem lehetne fenntartani a magyar gazdasági sikerek látszatát sem

Az uniós pénzek nélkül nem lehetne fenntartani a magyar gazdasági sikerek látszatát sem
Infovilág

E tekintetben a legnagyobb bajok – már csak a mérete miatt is – Olaszországban vannak. Merkel pedig kénytelen-kelletlen lelépett a piedesztálról, immár ő is csak egy űzött vezető, aki országa jobbra tolódásával küszködik. Szörnyű év ez a mostani az unió számára és a hátra lévő hónapok mutatják meg, hogy van-e elég ereje, akarata és szolidaritása kitartani küldetése mellett a nehéz időkben. Miközben az idők minden jel szerint csak még nehezebbek lesznek.

A Newsweek hetilap úgy látja, hogy a magyar kvótanépszavazás megingatja az unió egységét. Orbán Viktor azonban ki nem hagy semmilyen lehetőséget, hogy ne figyelmeztessen a migránsveszélyre, illetve ne buzdítson a népszavazási részvételre. És meg is van az eredmény, mert a jogosultak kétharmada azt mondja, hogy nemmel kíván voksolni. Ennek oka egyrészt az, hogy a magyaroknak, volt szocialista országként, nem sok tapasztalatuk van a bevándorlás kapcsán. Másrészt visszaüt, hogy tavaly náluk csúcsosodott ki a válság, és a kormányfő a muzulmán veszélyre hivatkozva kerítést építtetett. Ugyanő most azért mozgósít, mert szerinte ezúttal az EU részéről éri támadás a magyar identitást. A referendumnak nem lesz semmiféle jogi következménye, ám Brüsszel nem tudja azt megakadályozni. Schöpflin György, a Fidesz EP-képviselője arra számít, hogy a Bizottság majd hápog egy kicsit, de semmi több nem várható. A lényeg, hogy a hatalom meg akarja erősíteni pozícióit az unióval szemben. A magyarok és a lengyelek nyíltan arra törekszenek, hogy visszaszorítsák a közösségben az általuk liberálisnak tartott bevándorlási politikát. A nemzetközi színtéren rengeteg bírálat éri a budapesti álláspontot, ám október 2-án az EU a Brexit után valószínűleg újabb figyelmeztetést kap, hogy ne mondja meg tagjainak, mitévők legyenek.

A magyar kormány egy tapodtat sem enged kőkemény álláspontjából, nem egészen két héttel a népszavazás előtt, sőt Kovács Zoltán szóvivő az unió minden egységtörekvése ellenére arról beszélt Brüsszelben, hogy az EU bizonyos tagjai naivak és felsültek – írja a Der Spiegel. A menekülteket segítő nyugati polgárokat pedig azzal vádolta meg, hogy azok, ha úgy vesszük, a szervezett bűnözés vétkébe estek, amikor egy éve autókkal átvitték az osztrák határon a migránsokat. Megismételte, hogy Magyarország törvénytelennek tekinti a kvótadöntést, szerinte azt a tagállamok, az államfők és miniszterelnökök megkerülésével hozták meg. Jelezte ugyanakkor, hogy a népszavazás eredményeként új törvények várhatók, ám azok további vitákat provokálhatnak Brüsszellel. Semmi mást nem árult azonban el. Arról is beszélt, hogy helyes volt kerítést emelni, mert a migránsokkal együtt érkezett a terrorizmus. Bizonyítékként említette, hogy a párizsi és brüsszeli merénylet tettesei közül többeket Budapesten választottak ki a feladatra. Ám mint a tudósítás megjegyzi, arról nem szólt, hogy a terrorakciók 15 végrehajtója közül 12 Európában született. Kovács ugyanakkor úgy értékelte, hogy tavaly ilyenkor Magyarország magára maradt, pedig a német és az osztrák vezetés mindent pontosan tudott.

Magyarország a migráció helyett a romák beilleszkedésének segítésével kívánja megoldani a demográfiai gondokat, bár a kisebbség körülményei nem sokat javultak az idevágó stratégia meghirdetése óta eltelt öt évben – írja az osztrák Die Presse. Balog Zoltán miniszter azt mondja, az integrációt illetően vegyes a kép, de pl. a roma munkanélküliség 39-ről 28%-ra csökkent. Ugyanakkor az Európa Tanács számára készült friss szakértői jelentés drámai képet fest nemcsak a romák, hanem az egész társadalom helyzetéről. A nem roma lakosság 27%-a nagy szegénységben él, a 18 éven aluliaknál pedig minden 3-ra igaz ez a megállapítás. A romáknál egészen szörnyűek a viszonyok: 84%-uk a periférián vegetál, illetve nagy a veszély, hogy hamar odasodródik. És esélyük sincs jobb kilátásokra, hacsak nem emelik meg sürgősen számukra az oktatás színvonalát. Az igaz, hogy a egykorihoz képest kétszer annyi roma egyetemista van, ám ez még mindig csak 1,7 % a felsőoktatásban. Ugyanakkor a roma gyerekek 60%-a idő előtt abbahagyja az iskolát. Az Európa Tanács felmérésre ezzel kapcsolatban külön is felhívja a figyelmet a szegregált tanítás veszélyeire.

Paul Lendvai, a Der Standard szemleírója úgy látja, hogy Orbán Viktornak sikerült olyan politikussá válnia, akit Merkel ellenfeleként komolyan kell venni. A kormányfő úgy jelenik meg, mint a nemzetek feletti globalizáció áldozatait tömörítő tömb építőmestere. Ő az egyetlen kormányfő az EU-ban, aki profitált a menekültválságból, és nemcsak a belpolitikában. A luxemburgi külügyminiszter javaslatát követő általános negatív reakció drámai módon igazolja, hogy Orbán ki tudott törni a nemzetközi elszigeteltségből. Az pedig, hogy eredményes látogatást tett a frontállamnak számító Bulgáriában és Szerbiában, illetve a szélsőjobbosok körüludvarolják Párizstól Bécsig, nos, az alátámasztja a populisták nyomulását, amit a Kreml igencsak jóindulattal figyel. Orbán és Kaczynski sikerrel ássák a sírját annak a liberális demokráciának, amely lehetővé tette a Nyugat számára a gazdasági csodát és a stabilitást.

Lendvai ugyanakkor azt tanácsolja, hogy tekintsünk el a jogállamiság és az egyéni szabadságjogok megkurtításától, amit főként Magyarország és Lengyelország esetében bírál az EU, illetve az ENSZ. Vegyük csak a gazdasági tényeket szemügyre. Azok ugyanis arról árulkodnak, hogy az uniós pénzek nélkül nem lehetne fenntartani a magyar gazdasági sikerek látszatát. Nem véletlen, hogy 400 ezren kivándoroltak.

Az osztrák kancellár elismerte, hogy nemzetközi bírálatok ide vagy oda, Ausztria hasznot húz a magyar határkerítésből, sőt azt is mondta, hogy a magyarok mostanában szigorúbban veszik a járőrözést az osztrák határ mentén – tudósít a Kurier. Kern kezdeményezésére most szombaton menekültügyi csúcstalálkozó lesz Bécsben, ahová meghívta többek közt Merkelt, Orbánt, Junckert, és Tusk is ott akar lenni. A kormányfő azt szeretné elérni, hogy közös intézkedésekkel még jobban vágják el a migránsok útját a Balkánon, mert az idén még mindig 120 ezren jöttek Európába. De arra is igyekszik rávenni az érintett országokat, elsősorban a magyarokat, hogy azok vegyék vissza azt a több ezer embert, aki rajtuk keresztül jutott el Ausztriába.

 

 

Címkék