Az infografika segít azoknak a tényeknek és körülményeknek a felismerésében, amelyek a támadó előítéletes motivációjára utalhatnak, ezzel segíti a (potenciális) áldozatokat abban, hogy a fontos és felderítendő körülményeket mindenképpen a rendőrség tudomására hozzák.

A gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos hatékony fellépést akadályozza, hogy sokszor az áldozatok nem tesznek feljelentést illetve a jogalkalmazó szervek sem minden esetben vizsgálják ki (megfelelően) az előítéletre utaló tényeket és körülményeket. A GYEM honlapján elérhető infografika legfontosabb célja, hogy növelje az emberek jogtudatosságát, ezáltal pedig egyre több ilyen jellegű bűncselekményt jelentsenek be, és egyre jobban láthatóvá váljanak ezek az esetek.

A GYEM, a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport az infografika megjelenését július 22-re időzítette, ugyanis ma van az ötödik évfordulója annak, hogy az idegengyűlölő, szélsőjobboldali nézeteket valló, norvég terrorista és tömeggyilkos, Anders Breivik összesen 77 ember életét, köztük felerészt gyerekek életét oltotta ki Norvégiában. A mai egyben az egyre több ország által számon tartott és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által is támogatott ​ gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak európai napja is, amelynek célja, hogy megemlékezzünk mindazokról, akik gyűlölet-bűncselekmények áldozataivá váltak, és felhívjuk a társadalom figyelmét az előítéletes bűncselekmények egyénekre és a társadalomra gyakorolt súlyos hatásaira is.

A GYEM ebből az alkalomból levélben fordult Papp Károly országos rendőr-főkapitányhoz is, és arra kérte, hogy a rendőrség nyilvános közleményben emlékezzék meg e napról. és tegye egyértelművé elkötelezettségét a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépésben. A rendőrség a kérésünknek sajnos nem tudott eleget tenni – áll a TASZ közleményében.

Az infografika egy bővebb, a GYEM által a rendőrség számára készített indikátorlista alapján készült, amelyet az ORFK elfogadott és a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos rendőrképzés részévé fog tenni.

További információk az indikátorlistáról.

Gyűlölet-bűncselekményen azok a bűncselekmények értendők, amelyeket előítéletes indokból követnek el. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) meghatározása szerint gyűlölet-bűncselekmény minden olyan bűncselekmény, ideértve a személy vagy vagyon ellenieket, amelyben a bűncselekmény áldozatának, helyszínének vagy tárgyának kiválasztása mögött ezen áldozatok, helyszínek vagy tárgyak valamely közös tulajdonság (pl. faji hovatartozás, nemzeti vagy etnikai származás, nyelv, bőrszín, vallás, nem, kor, értelmi vagy testi fogyatékosság, nemi irányultság vagy más hasonló tulajdonság) által meghatározott csoporthoz való vélt vagy valós tartozása, vagy e csoporthoz fűződő kapcsolata áll.

A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoportot alkotó civil szervezetek (Amnesty International Magyarország, Háttér Társaság, Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért) és független szakértők 2012 óta közösen dolgoznak együtt a gyűlölet-bűncselekmények elleni még hatékonyabb fellépésért és visszaszorításukért.