Az elrettentésre spekuláló magyar kormány tudatosan gerjeszti a félelmet a migránsok ellen

Tavaly a magyar kormány kerítést építtetett és szigorú törvényeket hozott azok ellen, akik jogellenesen lépnek az ország területére, illetve megrongálják a határzárat. Ily módon gyorsított eljárással ítéltek el háromezer embert, a többségük esetében elrendelték a kiutasítást. Orbán előzőleg azt mondta, hogy a tömeges bevándorlás fenyegeti Európa biztonságát és keresztény gyökereit. Az uniós döntés ellenére nem hajlandó befogadni szír menekülteket.

Ausztria ismét előállt azzal, hogy kerítést épít a magyar határon az illegális bevándorlók feltartóztatására – jelenti a The Huffington Post. Sőt, a végrehajtás már ott tart, hogy aláírták a szerződést több száz földtulajdonossal, akinek a birtokából bérbe vesznek egy négyméteres sávot. A határzár a gyárban már elkészült, így a lehető legrövidebb idő alatt fel lehet állítani: 50-50 km hosszan húzódik majd, Hegyeshalomnál, illetve Burgenland déli részén, Felsőőr magasságában. A közös határszakasz300 km hosszú, de a többi helyen a terepviszonyok állítólag kedvezőtlenek, hogy bárki ott próbálkozzék meg átjutni.

Jelenleg úgy becsülik, hogy naponta 20-30-an lépik át illegálisan a határt. Azért, hogy kiszűrjék őket, a négyméteres övezetben a hadsereg és a rendőrség egységei járőröznek majd. A jelentés megemlíti, hogy a kétoldalú viszony igen feszült, mert Magyarország a Dublini Megállapodás ellenére nem hajlandó visszafogadni azokat a menekülteket, akik a területén át jutottak át Ausztriába. Ez is szóba kerül majd a jövő kedden, Kern kancellár budapesti látogatásán.

A német Die Welt a Röszkénél szerzett tapasztalatokkal támasztja alá, hogy Magyarország igen keményen lép fel a menekültekkel szemben. A hevenyészett tábor Idomenire, a macedón–görög határon azóta már felszámolt nyomortelepre emlékeztet. Nincs zuhany és wc, egyetlen csapból lehet vizet venni, a több száz ember a szabad ég alatt éjszakázik – heteken át, mindössze 150 méterre az autópályától, a kerítés tövében. A magyar kormány az elrettentésre játszik. Naponta 30 ember engednek be a tranzitövezetbe a hatóságok, a kisgyerekes családok állítólag előnyt élveznek. A türelmetlenek számára az embercsempészek lyukakat vágnak a határzárba, bár akik nekiindulnak, azoknak a többségét elfogják a magyar rendőrök. Ha valakit elkapnak, azt a jó két hete bevezetett szabály értelmében simán kizsuppolhatják.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) a szóvivője szerint az eljárás minden bizonnyal sérti a nemzetközi jogot, mert megtagadja az érintettektől a menedékjogi eljárást. Ráadásul a 8 km-t sem veszik mindig komolyan. Voltak, akiket a jó 20 km-re lévő Bajáról vittek vissza a határra. De őket legalább nem verték meg, mert a Menekültügyi Főbiztosság és a Human Rights Watch jó pár esetben bizonyította az erőszakot – gumibottal, borsszprével. Szabadkán pedig orvosi kezelésre szorult egy fiatal szír, akit egy szabadon engedett rendőrkutya harapott meg.

A magyar kormány az óriásplakátokkal megkezdte a kampányt a népszavazás előtt és tudatosan gerjeszti a félelmet a migránsokkal szemben – újságolja a Süddeutsche Zeitung. A hivatalos érvelés szerint a hatalom fel akarja hívni a lakosság figyelmét az EU elhibázott bevándorlási politikájának veszélyeire. De kiemeli a nők elleni erőszakot, valamint a terrorizmust is. Ezzel párhuzamosan zajlik a hadjárat az állami médiában is. Schmitt Mária pl. azt jósolja, hogy kulturkampf lesz az európai nemzetek és a globalizált, mulitikulturális elit között. Orbán Viktor teljesen egyértelműen értésre adta, hogy nem kíván egyetlen menekültet sem befogadni, ebben támogatja a többi visegrádi ország. Csakhogy itt látszatvitáról van szó, mert a kormányfő és szlovák kollégája által kényszerkvótának nevezett brüsszeli tervből amúgy sem lesz semmi. Viszont újra előkerülhet az Európán belüli szabályozás, ha a puccs nyomán bedől a törökökkel kötött megállapodás. Erről Magyarország hallani sem akar. Pénteki rádiós prédikációjában a muzulmánok beáramlása miatt Orbán hónapok óta a nyugati civilizáció lerombolását, a keresztény értékek hanyatlását és a terrorizmus felerősödését jósolja.  

A nem euróövezeti országok félnek a Brexit következményeitől – állapítja meg a Financial Times. A nyolc állam illetékesei és elemzői attól tartanak, hogy a vezetés nehéz politikai döntésekkel szembesül, miután fontos szövetségesét veszti el az unión belül. Ahogy egy lengyel szakember kifejtette, most aközött kell választaniuk, hogy vagy gyorsan bevezetik a közös fizetőeszközt, vagy politikai és gazdasági szempontból egyaránt a pálya szélére szorulnak.

Vagy másként megközelítve, az erőviszonyok az eurózóna kormányai javára tolódnak el és a kívülállók csak nehezen tudják majd érvényesíteni az érdekeiket. Ez azt is jelentheti, hogy kirekednek az érdemi döntésekből és kénytelenek beérni a külső körrel. Nagy-Britannia nélkül ezeknek az országoknak a súlya az eddigi 40%-ról 16%-ra zsugorodik az összesített GDP-n belül. A népesség arányát tekintve pedig 50-ről 30%-ra esik vissza. Viszont újra érvényes az a kitétel, hogy kötelesek átvenni az eurót, ha teljesítik annak feltételeit.