Soros terve a menekültválság megoldására

Ugyanakkor a tagállamok egyre kevésbé hajlandók együttműködni, hogy elhárítsák ezeket a veszélyeket. Ehelyett önös migrációs politikát folytatnak, sokszor a szomszédok rovására. Ez azért nagy baj, mert az átfogó politika nélkül nem maradhat fenn az EU, hiszen a bevándorlási nyomás egyre erősödik. A kerítésépítés csak még inkább szétszabdalja a közösséget, sokat árt a gazdaságnak és aláássa az egyetemes emberi normákat.

Soros megismétli, hogy Európa képes lenne legalább évi 300 ezer embert befogadni, és ehhez csatlakozhatnának más kontinensek kormányai is. Aki illegálisan jön, az elvesztené a jogot a menedék elnyerésére. Cserében viszont az unió a jelenleginél sokkal nagyvonalúbban támogatná azokat az országokat, amelyekben ezek az emberek – a földrészen kívül – várakoznak. A kérelmeket is ott dolgoznák fel, megfelelő központokban, mégpedig egységes szempontok alapján.

Az EU hatékony határvédelmet hozna létre, a szárazföldön és tengeren egyaránt, de ez nem az elrettentést szolgálná. A görög és az olasz haditengerészet közreműködne a bajba jutottak mentésében. Azonkívül végre kellene hajtani a döntést, hogy a két országból 60 ezer embert telepítenek át a földrészre.

Újra kellene tárgyalni a Dublin-III-megállapodást, mert jelenleg a terhek elsősorban a periféria államaira hárulnak. A tartós megoldás céljából évente legalább 30 milliárd eurót kellene fordítani a menekültpolitikára. Ez sok pénznek látszik, de a Bertelsmann Alapítvány úgy számol, hogy Schengen feladása évi 47–140 milliárdos veszteséget okozna a GDP-ben. Forrásként előbb-utóbb új adót kellene kivetni.

Akiket beengednek az EU-ba, azok elhelyezésére megfelelő mechanizmust kell kidolgozni, de csakis önkéntes alapon. Egyetlen országot sem lehet kényszeríteni, hogy részt vegyen a programban.  A befogadottak beilleszkedése közös szabályok alapján történne. Végül pedig a korosodó Európának olyan légkört kellene teremtenie, amiben szívesen látják a gazdasági bevándorlókat. A határok felnyitásakor a német kancellár nem számolt azzal, hányan kerekednek fel a lehetőség láttán. Viszont a migráció előnyei bőven felülmúlják a költségeket.

A mostani rendszer nagy hiányossága, hogy nem igazán európai: a török megállapodást Merkel hozta tető alá. Másodszor a válság megoldására nem áldoznak elég pénzt. Harmadszor Görögországból parkoló lett, ám elfogadható intézmények nélkül. Végül pedig a rendszer nem önkéntes. Soros azt tartja az egész elképzelés legnagyobb bajának, hogy vissza lehet küldeni a menedékkérőket Törökországba, jóllehet az sokak szerint nem biztonságos 3. állam.

A menekültválság a legégetőbb az összes probléma közül. És ha ebben sikerülne előrelépni, az megkönnyítené az EU dolgát a többi területen is. A siker esélyei csekélyek, de ha van biztató stratégia, akkor mindenkinek mögé kell állnia, ha fontos számára az unió túlélése.

A szlovák külügyminiszter szerint országa azért nem akar látni muzulmán menekülteket, mert a lakosság idáig nem találkozott ilyen emberekkel, és megijed tőlük – hangzott el Deutsche Welle német közszolgálati rádióban.

Miroslav Lajčák azzal érvelt, hogy pár száz mohamedán egyáltalán nem tűnik fel Belgiumban vagy Londonban, Szlovákiában viszont igen. Szerinte szó sincs arról, hogy bárkit vallási alapon diszkriminálnának, mindenki menedéket kap, aki jogosult rá.  De a szlovákoknak először hozzá kell szokniuk az ilyen migránsokhoz. A beszámoló ugyanakkor megjegyzi, hogy Fico többször is muzulmán-ellenes kijelentéseket tett, márciusban pl. arról beszélt egy választási gyűlésen, hogy megvédi Szlovákiát az ilyen menekültektől, hogy az országban megfigyelnek minden mohamedánt. A pozsonyi kormánynak egyébként 802 embert kellene befogadnia az unió kvótadöntése alapján, ám az Európai Bírósághoz fordult.

A Valutaalap azt tapasztalja, hogy ördögi kör kockázatával jár Kelet-Európában a fiatal, képzett munkaerő elvándorlása – teszi közzé a Financial Times. A tömeges kivonulás fékezi az anyaország gazdasági fejlődését, ugyanakkor csak fokozza a gazdagabb nyugati államok vonzerejét. Az IMF szerint az exodus átlagosan 7 százalékkal fogta vissza a térségben a GDP-t. A régiót az elmúlt 25 évben 20 millióan hagyták el, közülük minden 10-ből8 a kontinens másik felét választotta. Emiatt viszont még kínzóbb lett a hiány a magasan kvalifikált szakemberekből és csökkent a termelékenység. Nem okvetlenül kedvező jelenség az sem, hogy ezek az emberek sok pénzt küldenek haza. A címzettek ugyanis ily módon kevésbé éreznek hajlandóságot arra, hogy állást keressenek maguknak. Ugyanakkor sok esetben megerősödött a valuta árfolyama, ám az rontja a versenyképességet. Az igaz viszont, hogy a hazautalások fellendítik a fogyasztást, serkentik a beruházásokat, de azért a negatív következmények túlsúlyban vannak.

A jelentésből kiderül, hogy ha a képzett munkaerő nem hagyta volna el Kelet-Európát 1995–2002 között, akkor az uniós átlaghoz képest a térségben a bérek 5%-kal magasabbak volnának. Ráadásul félő, hogy a kivándorlás és a jövedelmek lassabb kiegyenlítődése kölcsönösen erősíti egymást. Az IMF a kedvezőtlen hatások megfordítására azt javasolja, hogy ezek az országok próbálják hazacsábítani az eltávozottakat, ösztönözzék a beruházásokat és gazdálkodjanak jobban azzal a tömeggel, amely otthon maradt. Csak hát, ahogyan azt egy lengyel szakértő kifejtette: továbbra is nagy a bérkülönbség, és az állások sokkal biztosabbak a Nyugaton, mint a Keleten. Ezért azután egyre inkább naivnak bizonyul az a feltételezés, hogy az emberek egy pár év múlva értékes tapasztalatokkal felvértezve hazatérnek.

Újabb konfliktus fenyeget az unióban Nyugat- és Kelet-Európa között – írja a Der Spiegel. A viszály almája ezúttal a kiküldetési díj. Keletről jelenleg csaknem két millióan dolgoznak cégük megbízásából nyugaton, főleg az építőiparban, a mezőgazdaságban és a szállításban, ám fizetésük jóval elmarad az ottani szinttől, nem ritkán akár 50%-kal. A Bizottság most ez ellen a bérdömping ellen akar fellépni, csak éppen az érintett 10 ország – Dániával az oldalán - egy emberként tiltakozik a beterjesztett javaslat ellen. Annak lényege, hogy ezek a vendégmunkások két év után jogosultak lennének a fogadó országban érvényben lévő bérre. A franciák és a németek éppen a kétéves haladékot kifogásolják, a másik oldalon viszont veszélyben látják saját cégeik versenyképességét. Az illetékes német biztos alaptalannak minősítette Magyarország és a többiek kifogását és azt is visszautasítja, hogy a nyugati államoknak akarnának kedvezni. Mint mondja, a sportszerűség kívánja meg, hogy minden munkás egyenlő bért kapjon. Ezzel együtt nagyon valószínű, hogy az Európa-parlamenti vitában, illetve a miniszteri bizottságban jócskán átdolgozzák az indítványt.

A Die Presse nagy sikerként számol be a budapesti Tűzoltó utcában működő roma vendéglőről, amely alighanem az ország első ilyen vendéglátó ipari intézménye. A hagyományos cigány ételeket kínáló étterem ötlete a kényszerűségből született, miután a romák sorsa meglehetősen hányatott a mai Magyarországon. A szegénység és kirekesztés jellemzi. A fővárosban is sok a munkanélküli, a felemelkedésre sokszor szinte semmi esély. Orbán Viktor jobboldali-populista kormánya alatt a roma civil szervezetek nemigen számíthatnak állami támogatásra.  A vendéglő beindításához a Soros-féle Nyílt Társadalom Intézet 10 ezer eurót adott. Ebből lett a berendezés, valamint futotta a reklámra is. A helyeket most már időnként hetekre előre lefoglalják, annyira felkapott lett az intézmény. De a szakácsok megrendelésre is dolgoznak, nemrégiben a rendőrség egyik rendezvényére készítettek 400 adag ételt. Sőt, jönnek külföldi turisták is. És már működik egy kis pékség is, ahol főként a bodagot, a cigányság hagyományos kenyerét sütik. Reggelente sorban állnak a vevők az üzletnél.