Putyin az EU szétesésére játszik – Magyarország az új tekintélyelvűség szorításában
...Szerbiát és Bulgáriát különösen terheli az orosz behatolás. Az fenyeget, hogy olyan geopolitikai káosz áll elő, amely sok tekintetben emlékeztet a 30-as évekre. Ha az USA nem lép közbe a diplomácia és a katonai erő belengetésének okos párosítával, akkor oda lehet a hideg háborúban aratott győzelem.
Az elemző rámutat, hogy a németek ellensúly nélkül maradtak Európában és nem biztos, hogy a Merkel utáni kancellárok is osztják a békéért és stabilitásért érzett felelősséget. Azon kívül az is elképzelhető, hogy külön megállapodást kötnek a Kremllel vagy ők is a populista nacionalizmus felé fordulnak. Ezért Washingtonnak támogatnia kell a berlini külpolitikát, de ugyanez vonatkozik a brit külügyekre is. Ha ez sikerül, akkor a többi már nem olyan nehéz. A lengyel, illetve román földön elhelyezett rakéták jelzik Putyinnak, hogy ára lesz, ha netán megindul a térség Nato-tagjai ellen, vagy ha megpróbálja destabilizálni azokat. Az USA megvédheti a szövetséges demokráciákat, hogy ezzel fenntartsa az eurázsiai hatalmi egyensúlyt.
A The Wall Street Journal egy másik cikkében ez áll: a szlovák miniszterelnök azt szorgalmazza, hogy az új tagállamok az eddiginél jobban szóljanak bele az uniós politikába, így elsősorban a migráció kapcsán, mert szerinte ott teljesen elhibázott a közös irányvonal. Fico az EU soros elnökeként beszélt és azt fejtegette, hogy a szervezet jövőjét nem lehet meghatározni a keleti tagországok aktív közreműködése nélkül. Mint mondta, el kell kerülni, hogy 2-3 tag szabja meg a többieknek, milyen legyen az unió. A tudósítás rámutat, hogy a britek kilépése miatt létrejött bizonytalan helyzetben a német és a francia vezetés mélyebb integrációt akar, a visegrádi csoport ezzel szemben azzal érvel, hogy a politikát idáig Brüsszelből, illetve Párizsból és Berlinből irányították és éppen ez vezetett a jelenlegi bizalmi válsághoz. Azt akarják, hogy jelentős hatáskörök kerüljenek vissza a nemzeti kormányokhoz. A szlovák külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a tagországoknak kell meghatározniuk, merre menjen a földrész, nem pedig az Európai Parlamentnek, illetve a Bizottságnak.
Az Eurasia Csoport kutató intézet vezetője úgy értékeli, hogy a Brexit tönkreteszi mindazokat az értékeket, amelyek meghatározzák Európát áll Time magazinban. Ian Bremmer a kilátásokról azt írja, hogy a britek kemény választás előtt állnak, mert az nem lehet, hogy továbbra is élvezzék az egységes piac előnyeit, közben viszont korlátozzák a bevándorlást az uniós országokból. De nem könnyebb Európa helyzete sem. Merkelnek két dolgot kell szem előtt tartania: ha túl szigorú feltételeket szab Nagy-Britanniának, azzal árt a német üzleti érdekeknek. Ha ellenben túlzott engedményeket tesz, az felbátoríthatja az EU-ellenes erőket Franciaországban és másutt. Végül a brit kiválás lökést ad a populista magyar és lengyel kormánynak. Látván az unió meggyengülését és hogy mások is követhetik az Egyesült Királyság példáját, ezek az államok keményen alkudozhatnak a migráció és más, fontos témakörök ügyében. Főleg a lengyelekkel nem lesz egyszerű, mivel ők most nagy vitában vannak Brüsszellel a Legfelsőbb Bíróságon tervezett nagyarányú személycserék miatt. A Brexit hatalmas veszteségeket okozott a tőzsdéknek és megkérdőjelezte Nagy-Britannia jövőjét. De tartós károk az uniót érik és azokat az értékeket, amelyeket képvisel.
A The Financial Times írja: kelet-európai uniós tagok oda vannak a brit döntés miatt, ugyanakkor kitérnek a mélyebb integráció elől. A V4-ek a múlt csütörtök óta ujjal mutogatnak azokra, akik szerintük felelősek: a Bizottságra és Junckerra. Kedden szokatlanul éles hangú nyilatkozatban szólítottak fel arra, hogy meg kell fékezni Brüsszelt. A felhívás mögött az a félelem húzódik meg, hogy válaszul a Brexitre Németország, Franciaország és az EU a nagyobb összefogás mellett teszi le a garast az euróövezeten belül és ily módon kétsebességes Európa jön létre. A négyek szerint a nemzeti hatásköröket kellene kibővíteni, ily módon demokratikusabb elszámoltathatóbb lesz az egész szervezet. De a britek távozása után a nagy gondjuk az, hogy elvesztik fő szövetségesüket, amely bástya volt a szorosabb együttműködéssel szemben. Közben azonban ezek az államok a közösségi támogatás legnagyobb haszonélvezőinek számítanak. Emiatt a 27-eken belül a lengyelek és a magyarok pártolják leginkább a tagságot.Magyar diplomaták makacsul állítják, hogy Orbán Viktor gyakran használ ugyan igen erős nyelvezetet, pl. amikor kijelentette, hogy az EU-t illegitim nyugati elitek vezetik, de nincs eleve a szervezet ellen. Ám úgy gondolja, hogy az irányítást nem szabad ráhagyni a nemzetek feletti intézményekre, annak legjobb útja-módja a tagállamok közti együttműködés. Közép-Európa egyébként azt hangsúlyozza, hogy a többi tag magára vessen, ha figyelmen kívül hagyja az új tagországok aggályait, ahogyan azt a britek esetében is tette.
A konzervatív német Die Welt azt jósolja, hogy üt a közép-európaiak órája. A térség államai sokáig közönyösen viseltettek egymás iránt, de azután a menekültkérdésben összefogtak. Mától pedig Szlovákia látja el az unió soros elnöki teendőit, így erőteljesebben tud fellépni a Brexit után. Merthogy az irányításával az EU jövőjét kell bebiztosítani. A Visegrádi Csoport megpróbálja arra kihasználni ezt a félévet, hogy saját elképzeléseit érvényesítse a szervezet reformja során. Azaz nyirbálják meg a Bizottság hatáskörét és leginkább lemondásra kényszerítsék Junckert. Azt remélik, hogy a britek a „brüsszeltelenítés” végén mégiscsak benn maradnak. A négyek az elmúlt egy évben fontos szereplővé léptek elő, elérték, hogy bezáruljon a balkáni út a migránsok számára. Szembeszálltak a németek követelésével, hogy kötelezően osszák el a menekülteket. A válság során Németországban közös ellenfelet találtak. Félnek Berlin túlzott hatalmától.Csakhogy a tagokat hatalmas ellentétek választják el egymástól, de hogy mi lesz a Brexit után, az megint összekovácsolhatja őket. Szívesen elfogadják a pénzt Brüsszeltől, ezért igazából egyik sem szeretné másolni a brit példát. Mindazonáltal Németország igyekszik útját állni a centrifugális erőknek, ezért ellenzi a keletiek több önállóságot célzó törekvéseit. Utóbbiak arról beszélnek, hogy az utóbbi hónapok következményeként megosztottságot és bizalmatlanságot tapasztalni az európai politikában. Szlovákia a bizalom unióját hirdette meg, csak éppen azt olyan tömbök között kellene megteremteni, amelyek nem értenek egyet a legfőbb kérdésben, hogy ti. milyen legyen Európa a britek távozása után.
hírdetés
