Előrejelzés 2016-ra: látványos lassulás az EU-támogatások apálya miatt

A vártnál is sokkal rosszabb adat miatt a GKI 2,3%-ról 2%-ra csökkentette idei növekedési prognózisát, de ennél lassúbb GDP-bővülés is lehetséges. A beruházások visszaesése a korábban gondoltnál jelentősebb, 8% körüli lesz, ugyanakkor a gyors keresetemelkedés hatására a fogyasztás bővülése a korábban prognosztizáltnál 1 százalékponttal magasabb, 4% lehet. Az export dinamikája aligha haladja meg az importét. A kedvezőbb gazdasági fejlődést főleg a felkészült munkaerő és a befektetett tőke hiánya akadályozza.

A világgazdaság 2016-ban a korábban prognosztizáltnál lassúbb ütemben növekszik. A politikai bizonytalanság Nagy-Britannia EU-ból való kiválásával fokozódik. A Brexit gazdasági katasztrófa Nagy-Britanniának, politikai katasztrófa az EU-nak. Az EU számára ugyanis a közvetlen gazdasági veszteségeknél sokkal súlyosabb probléma, hogy felerősödhetnek az akár a széteséséhez is elvezető nemzeti törekvések. Ugyanakkor az sem zárható ki, hogy ez a veszély éppenséggel az integráció híveit készteti sikeresebb cselekvésre. Változatlanul napirenden van a menekült probléma és az ukrán válság. A gazdasági kockázatok erősödése főként Kína, az USA és az EU mérsékeltebb GDP-dinamikájára, Latin-Amerika recessziójára, az alacsony kőolajár kedvező növekedési hatásainak kifulladására vezethető vissza. Az USA-ban a monetáris szigorítás lassú lesz. A világ többi országát a növekedés serkentése és a deflációs nyomás elleni küzdelem jegyében továbbra is laza monetáris politika jellemzi. A menekültválságra az EU intézményei és a tagállamok még nem találtak hatékony választ.

Az EU konjunktúraindexe április után májusban is enyhén emelkedett, de még így sem érte el az év eleji szintet. Magyarországon idén januárban nagyon magas, a 2014. évi választások óta nem látott szintről indította az évet a GKI konjunktúraindex, ezt követően áprilisig kissé romlott, majd májusban és júniusban lényegében stagnált. Az üzleti várakozások az év eleje óta szinte folyamatosan romlottak, a fogyasztóiak viszont az áprilisi mélypont óta kissé javultak, de júniusban is elmaradtak az év eleitől.

Az elmúlt hónapokban a gazdaságpolitikában csendes, egyensúlyrontó változás kezdődött. A 2017. évi költségvetésben előirányzott lazítás hat az idei döntéshozatalra is. Folytatódik a tulajdonviszonyok és piacok aktív állami szerepvállalással történő átrendezése. Friss példák erre a cafeteria átrendezése miatt az önkéntes pénztárak nehéz helyzetbe hozása, az önkormányzatok számlavezetésének államosítása, vagy az FHB-csoport takarékszövetkezeti integrációt vezérlő terjeszkedésének törvénykezési eszközökkel való segítése, majd akadályozása; ez utóbbiban az elvileg független bankfelügyelet megjelenése. A monetáris politika fontos célja a forint gyengítése, s ezzel árfolyamnyereség elérése. Ennek ára a magyar gazdaság egészének leértékelődése. Az MNB messze túlterjeszkedik a jegybanktörvény által lehetővé tett kereteken, döntései rombolják a közbizalmat. A Fitch Ratings májusban felminősítette Magyarországot, az S&P a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika miatt ezt nem tervezi, a Moody’s döntése bizonytalan.

A jelek szerint kudarcot vallott az olcsó magyar munkaerőre alapozott növekedési stratégia. Mivel már legalább félmillió magyar dolgozik külföldön, a szakképzett munkaerő hiánya erőteljesen behatárolja a növekedés lehetőségeit. Az itthon maradottak képzett részének megtartása a verseny- és a közszférában is jelentős béremelést kényszerít ki, miközben a közmunkásoknak csak igen szerény 2 része képes a versenyszektorban elhelyezkedni. Sok helyen a minimálbér 5,7%-os emelése is nagy gondot okoz. 2016-ban a bruttó kereset 6%-kal növekszik. A reálkeresetek a 0,8% körül várható áremelkedés és az szja 1 százalékpontos csökkentése következtében átlagosan 6,5-7%-kal nőnek, nagy differenciáltság mellett. A nyugdíjak reálértéke kis mértékben emelkedik. A lakosság egy részének dinamikusan emelkedő jövedelme, csökkenő hitelterhe és növekvő vásárlási hajlandósága egyre inkább élénkíti, 2016-ban 4%-kal növeli a fogyasztást.

Az állóeszköz-felhalmozás a 2009-12-i nagy visszaesést követően 2013-2015 átlagában 6-7%-kal, de ezen belül tavaly már csak 0,6%-kal bővült. Idén, főként az EU források visszaesése, de az üzleti szektor bizalmatlansága miatt is 8%-os csökkenés valószínű. A gyorsítás egyelőre sikertelen, a 2014-2020-as ciklus EU-forrásaiból június elejéig csak mintegy 100 milliárd forint kifizetésére került sor, ami a kormány által az idei évre tervezett 2140 milliárd forint 5%-a sincs. A beruházási ráta 2014-2015- ben 21-22% körüli volt, ez idén 20% alá csökken, ami egy közepesen fejlett ország esetében alacsony arány.

Miközben az EU-ban 2016. I. negyedévben az előző negyedévhez mérten a növekedés 0,3%-ról 0,5%-ra gyorsult, a magyar adat – legrosszabbként az EU-ban – 0,8%-os visszaesést jelzett. Az egy évvel korábbihoz viszonyított magyar növekedés (az EU módszertana szerint) mindössze 0,4% volt. Régiós versenytársaink viszont két balti ország kivételével legalább 2%-kal, sőt Csehország 3%-kal, Szlovákia 3,7%-kal, Románia pedig 4,2%-kal növelte GDP-jét. A vártnál is sokkal rosszabb adat miatt a GKI 2,3%-ról 2%-ra csökkentette idei növekedési prognózisát, de ennél lassúbb GDP-bővülés is lehetséges. A GKI azonban az első negyedévhez képest érdemi javulásra számít. Tavalyhoz képest visszaesés csak az építőiparban lesz, de lassul az ipari termelés és a külkereskedelem bővülése, miközben kissé gyorsul a szolgáltatások teljesítménye. A mezőgazdasági GDP bővülése a tavalyi visszaesés és az eddigi jó időjárás hatására elérheti a 10%-ot. Az ipari termelés 2016 márciusában már ötödik hónapja csökkent.

Az ipari termelés közel egyharmadát kitevő járműgyártás visszaesése az első negyedévben 1,6% volt, s a gondok elsősorban az Audit érintették. Ugyanakkor az ipari fékeződés általános jellegét mutatja, hogy ebben az időszakban a 13 feldolgozóipari ágazatból 7-ben visszaesés következett be. Áprilisban azonban márciushoz képest 5,4%-kal nőtt a termelés. Az első négyhavi 1,5% után éves átlagban az ipari bruttó termelés 3,5%-os bővülése várható. Az építőipar az EU-források generálta kereslet függvénye; ez okozta a korábbi évek látványos emelkedését és az idei zuhanást. A 2014-2020-as EU-s költségvetési periódust terhelő kifizetések némi felfutása és a csok miatt élénkülő lakásépítés már csak az idei visszaesés fékezésére lehet elegendő, 2016 egészében 15%-os termelés-csökkenés valószínű.

A szolgáltatási GDP növekedése 2016-ban 3% körüli lesz, ami egy árnyalatnyi gyorsulás az előző évi 2,8%-hoz képest. A közösségi szolgáltatások hozzáadott értéke csak kb. 1%-kal növekszik, vagyis az emelkedés főként az üzleti szolgáltatások bővülésétől várható. A közigazgatásban beharangozott hatalmas létszámcsökkentés, a háttérintézmények széleskörű megszüntetése a gyakorlatban (szakmai megalapozottság híján) részben elhalt, részben pedig beolvasztássá enyhült. A bürokrácia az államközpontú magyar modell természetes velejárója. Az üzleti szolgáltatások a szolgáltató szektor egészénél gyorsabban növekszenek. Ezt segíti a fogyasztók fizetőképes keresletének emelkedése – a kiskereskedelmi forgalom kb. 5%-kal bővül, dinamikusan emelkedik a belföldi turizmus –, miközben a beruházások csökkenése szűkíti a fejlesztésekhez kapcsolódó szolgáltatók lehetőségeit. 2016-ban az áruszállítás teljesítménye összességében 2-3%-kal növekszik, elsősorban a közúti áruszállítás bővülésének köszönhetően. A távközlési piacon a növekedés motorja a mobilinternet. Az ingatlanpiacon erőre kap a tavaly kezdődött élénkülés. Tovább emelkedik a szolgáltatási export, főleg a szállítás, a Magyarországra kiszervezett szolgáltató központok, valamint az idegenforgalom területén.

A foglalkoztattak száma 2016-ban az előző éveknél lassabban, 1,5%-kal nő. Egyszerre van munkaerőhiány és a statisztikainál nagyobb munkanélküliség. A közfoglalkoztatásra elkülönített keret tovább emelkedett. Az állami foglalkoztatás drasztikus szűkítésével kapcsolatos elképzelések a gyakorlatban csak a költségvetési szektorban dolgozók létszám-növekedését lassítják. Tovább 3 terjed a külföldi munkavállalás. A munkanélküliségi ráta 2016-ban várhatóan 5,8% körülire csökken. Az ország legfejlettebb területein már csak súrlódásos munkanélküliség van (ezt Nyugaton a határon átnyúló ingázás is segíti). A fejletlenebb területek egy részén – így Heves és Tolna megyében - a munkanélküliségi ráta ugyancsak jelentősen esett, 5% körülire. Ez arra utal, hogy a konjunktúra javulásán alapuló piaci munkahelyteremtés sokkal eredményesebb, mint a mesterséges beavatkozáson alapuló. Az egy foglalkoztatottra jutó GDP alapján mért termelékenység továbbra is alig, mindössze 0,5%-kal javul.

Az idei első negyedév végén a vállalatok és a lakosság hitelállománya is kisebb volt az egy évvel korábbinál, a lakosságé a 2015 véginél is. Javult a banki portfóliók minősége, s többek között a bankadó csökkenése nyomán a szektor nyereségessége is. A hitelezés bővülését továbbra is elsősorban a kereslet hiánya akadályozza, de a vállalati szektorban idén már némi növekedés lehet. Bár a bankrendszer likviditása és tőkemegfelelési mutatója kimagaslóan jó, az ágazat nagyobbik felének magyar tulajdonba kerülése, az átláthatatlanul változó állami és bankfelügyeleti szerepvállalás kockázati, illetve bizonytalansági tényező.

A költségvetés bevételeinek és egyensúlyának alakulása az idei első öt hónapban kiváló, a tervezettnél mintegy 500 milliárd forinttal nagyobbra prognosztizált bevételeket azonban a kormány a 2016. évi költségvetés nyár eleji módosítása során lekötötte. Ezért a 2016-ra tervezett, 1,9%-os GDP-arányos deficit elérése bizonytalan, mivel a kormányzat részben kényszerből, részben a választásokra való felkészülés jegyében a második félévben várhatóan tovább növeli kiadásait. A GKI 2,3%-os hiányra számít. A konvergencia-program 2016 végére a GDP-arányos államadósság 75,3%-ról 74,5%- ra való csökkenését irányozza elő. A GKI csak szimbolikus csökkenésre, 75% körüli év végi értékre számít, mivel a kiadások növekedése és az új EU-pályázatok gyorsított beindításához szükséges költségvetési megelőlegezés miatt az államháztartás finanszírozási igénye nagyon magas, a GDP szintje pedig a kormány által vártnál alacsonyabb lesz.

Az infláció enyhén gyorsul, éves átlagban 0,8%-os, az év végén 1,5%-os áremelkedés várható. A május óta 0,9%-os alapkamat az év során aligha változik, éves átlagban 315 forintos euró valószínű. A Brexit növeli a pénzpiaci ingadozásokat.

Magyarország folyó fizetési és tőkemérlege 2009 óta évről évre szinte folyamatosan növekvő többletet mutat, ami 2015-ben elérte a 9,5 milliárd eurót. Ez idén a folyó fizetési mérleg jelentősen növekvő aktívuma ellenére – az EU-támogatások visszaesése következtében – 8 milliárd euróra csökken. Az elmúlt hét évben a magyarországi tőkeállomány a bankszektor kényszerű feltőkésítésén kívül a nemzetközi mozgások eredőjeként nem változott, ami a hazai befektetési környezet kemény kritikája. A külföldi működőtőke helyébe az EU-támogatások léptek. 2015-ben a nettó FDI mintegy 0,2 milliárd euró kivonást mutatott, e tendenciában idén nem várható fordulat. A régió más országai az EUtámogatásokkal nem helyettesítették, hanem kiegészítették a külföldi működőtőkét.

A nemzetközi összehasonlításban is kiugróan nagy finanszírozási többlet érthetetlenné teszi a forint folyamatos gyengítésére irányuló MNB-politikát, igazából enyhe, óvatos felértékelődés lenne indokolt. Ez egyébként segítené a bérek fokozatos felzárkóztatását, a képzett munkaerő itthon tartását. Igaz, nem hozna átláthatatlan módon befektethető százmilliárdokat a jegybanknak.

A GKI előrejelzéséhez képest a növekedés és az infláció esetében is az alacsonyabb ütemnek nagyobb a valószínűsége, mint a magasabbnak. Ugyanakkor számos politikai kockázatnak (például a menekültprobléma kezelése, EU fejlődési iránya) a hatása sokkal nagyobb lehet, mint a szokásos gazdasági tényezőké.