Magyarország tengelyt akaszt Ausztriával – várható-e kiegyezés?

Pár nap múlva Budapestre jön az osztrák belügyminisztérium küldöttsége, hogy felmérje a helyzetet. A tárca vezetője már jelezte, hogy ő biztonságos 3. államnak tartja Magyarországot. Mindenesetre Kovács kijelentése alighanem meglepte az osztrák partnereket, annál is inkább, mert a szóvivő régi sebeket tépett fel. Mint mondta, messze nem felelnek meg a valóságnak a bécsi és berlini vádak, amelyek szerint a magyarok az ősszel jóval több menekültet engedtek ki, mint amennyiben megállapodtak. Hozzátette, hogy Ausztriából konvojok jöttek a migránsokért. Szerinte valósággal felhívás volt a táncra, amikor Németország bejelentette: mindenkit befogad. Mindezen okoknál fogva Magyarország nem érzi magát illetékesnek – hangoztatta Kovács.

Az osztrák Kurier úgy tudja, hogy holnapután maga az osztrák belügyminiszter vezeti a Budapestre érkező delegációt. Doskozil találkozik majd Simicskó Istvánnal, illetve Kövér Lászlóval, mert szeretne megállapodást kötni, bár Kovács Zoltán már elzárkózott attól, hogy bárkit visszavegyenek a szóban forgó csaknem 4400 emberből. Az osztrák fél szeretné kicsalogatni a magyarokat a kemény elutasítás elefántcsonttornyából. Éspedig azzal, hogy nálunk jelenleg naponta 150-200 embert fognak el a déli határon. Az osztrák katonaság segítene védeni a határt és útját állná az embercsempészeknek. Cserében pedig a magyarok visszafogadnák a menekülteket.

Közben Brüsszelből az szivárgott ki, hogy az EU igenis  megbüntetné azokat a tagállamokat, amelyek nem hajlandók együttműködni a menekültkérdésben. A javaslat, amelyet ma mutatnak be hivatalosan, főleg a fejlesztési alapok, illetve a kereskedelem területén vonna meg közösségi támogatásokat.

Helyenként igencsak heves fogadtatásban részesült az osztrák külügyminiszter javaslata, mások egyelőre kivárnak az ügyben, hogy a görög Leszbosz szigetére internálják azokat a menekülteket, akiket nem lehet azonnal visszaküldeni – írja a Die Presse. Kovács Zoltán azonban máris nagyon érdekesnek minősítette az elképzelést. A bécsi magyar nagykövetségen tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy Kurznak sok mindenben igaza van. Azt is pozitívnak minősítette, hogy az ausztrál bevándorlási rendszerről vegyenek példát, mert ott a hangsúly nem a menekülteken, hanem a gazdasági migránsokon van. A szóvivő ugyanakkor elutasította, hogy az eddiginél több menedékkérőt hozzanak Európába kötelező alapon az UNHCR táboraiból.

Viszont éppen az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága tanácstalan, hogyan juthatott mindez az osztrák miniszter eszébe. A burgenlandi tartományfőnök azt közölte, hogy Kurz csupán a saját tétlenségéről próbálja elterelni a figyelmet és inkább Magyarországgal kössön szerződést az illegális határátlépők visszafogadásáról.

A miniszter különben két hét múlva mutatja be hivatalosan is elképzelését Brüsszelben. Ott egyelőre nem kívánták kommentálni indítványát. Annyit azonban elárultak, hogy Ausztráliát nem tekintik modellnek, mert a közösségi szabályozás megfelel a nemzetközi jognak. A leszboszi polgármester kifejtette, hogy ő legszívesebben hátsón billentené az osztrák politikust.

A Libération brüsszeli tudósítója a Facebook-oldalán közzétette a párizsi magyar nagykövet válaszát, miután az újságíró négy napja vezércikkben minősítette kudarcnak az unió keleti bővítését. Úgy értékelte, hogy a földrész keleti felén hatalomra jutott a populizmus, és a demokrácia, úgy tűnik, csupán epizód volt a térségben, és ez az egész kontinensen veszélybe sodorja a jogállamot.

Károlyi György legelőször is azzal száll vitába, hogy a gazdaságot és a demokratikus viszonyokat tekintve is értelmetlen lett volna a volt szocialista országok felvétele. Mint írja, szó sincs arról, hogy ezek az államok a régi démonokkal küszködnének és tekintélyelvű, ultranacionalista irányba sodródnának. Vagy hogy csupán fejőstehénnek tekintenék az EU-t.

A diplomata azzal sem ért egyet, hogy az elemzés felosztja Európát populista és nem populista részre. Úgy fogalmaz, hogy a sokszínűséget tiszteletben kell tartani és támogatni kell, ez a demokrácia. Magyarország pedig jogállam. Ennek megfelelően nem tud mit kezdeni az olyan politikai értékítélettel, hogy ellenőrzött demokrácia, tekintélyelvű társadalom stb. volna. Úgy gondolja, hogy ez a fajta hozzáállás mélyen Európa-ellenes. A kerítést pedig a magyarok éppen azért húzták fel a határon, hogy teljesítsék európai, schengeni kötelezettségüket.  

A nagykövet egyúttal a Nyugat szemére hányja, hogy az az igazság kizárólagos birtokosának tekinti magát. És ha az új tagok nem azt csinálják, amit a régiek mondanak nekik, akkor jön a büntetés. A levél érthetőnek nevezi, hogy a keleti országok elő akarják terjeszteni saját elképzelésüket az unióról, mert a nyugati demokrácia, illetve annak sajátos értelmezése, nem monopólium.