Elbocsátások a Magyar Tudományos Akadémiánál – nem történt bűncselekmény
Lovász László a pénzügyi konszolidációval kapcsolatban elmondta: a „gyorssegéllyel” sikerült a működőképességet fönntartani, ám elkerülhetetlen az átszervezés és az ésszerűsítés. Az MTA elnöke megígérte: ha lezárul a felülvizsgálat, a Tudományos Akadémia vezetése ismét tájékoztatást ad a fejleményekről.
A közgazdász végzettségű MTA-főtitkár szerint alapvetően az vezetett a gazdálkodási problémákhoz, hogy a Természettudományi Kutatóközpont másra költette a pénzt, mint amire kapta – fejtegette Török Ádám. Például megemelték a béren kívüli juttatásokat, bár erre nem volt fedezet. A fölösleges létszámbővítés további összegeket emésztett föl, és a megrendelt, nagy értékű mágneses rezonanciás (fMRI) készüléket azután nem tudták kifizetni. A gazdasági műveletek előtt nem végeztek előkalkulációt, és a költözködés ideje alatti párhuzamos üzemeltetés további összegeket emésztett föl. Ennek következményeképpen végre kell hajtani a 2018-ig terjedő időszakra kidolgozott konszolidációs tervet. Ez egyebek mellett azt tartalmazza, hogy kb. 50 fővel csökkenteni kell a létszámot.
Lovács László a Lukács Archívummal kapcsolatban lényegében megismételte az MTA április 7-i állásfoglalását. Ismételten hangsúlyozta, hogy nincs szó a gyűjtemény szétdarabolásáról, mert a Lukács Archívumban jelenleg őrzött valamennyi könyv, illetve a digitalizálás és katalogizálás után a kéziratok is áthelyezik az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Filozófiai Intézetébe. Ugyanakkor azonban a budapesti, Belgrád utcai két bérelt lakás közül az egyiket, amelyiknek nincs köze Lukács Györgyhöz, visszaadják az V. kerületi önkormányzatnak. Az Akadémia elnöke elmondta, hogy az üggyel kapcsolatban gyalázkodó leveleket kapott, pedig ő maga is híve az archívum megőrzésének, sőt, nem ellenzi emlékhely kialakítását sem, ha ehhez sikerül támogatókat találni.
