Negyvenmilliós NMHH-bírság az Invitelnek
A szankció formáját és a bírság mértékét a hatóság számos szempontot figyelembe véve alakítja ki, így az eset súlyát és az érintett előfizetők nagy számát, az ismételtséget, a jogsértéssel okozott érdeksérelmet, az elért vagyoni előnyt és a piacra gyakorolt hatást is mérlegelve. A bírság megállapításánál számított az is, hogy a szolgáltató még az általános hatósági felügyeleti eljárás elején, az október 1-jei módosítások életbe léptetése előtt önkéntes vállalásokat tett: úgy alakította át a tervezett változásokat, hogy jóval kisebb előfizetői kört érintsenek, és lehetőséget adott a szerződések jogkövetkezmények nélküli felmondására két hónapon át. Az elsőfokú döntés még nem jogerős, azzal szemben az Invitel fellebbezhet a hatóság elnökénél.
Az Invitel jogsértően, az előfizetői szerződések egyoldalú módosításával vezetett be 50-200 forintos havi és 7-10%-os forgalmidíj-emelést, határozott és határozatlan időtartamú szerződéseknél is mindhárom általa nyújtott alapszolgáltatásban – telefon, internet, tévé –, ami több százezer egyéni előfizetőt érintett volna. Lépését a szolgáltató az egyoldalúan bevezetett díjemeléseket többek között az üzemi, beruházások miatti és jogszabályváltozások nyomán keletkezett költségek növekedésével magyarázta. Az NMHH viszont megállapította, hogy a vizsgált esetben a módosítás feltételei egyik, a szolgáltató által megjelölt okból sem álltak fenn, így a szolgáltató jogsértést követett el.
A szolgáltatók a jogszabályoknak megfelelően csak rendkívüli, indokolt, behatárolt esetekben módosíthatják egyoldalúan az előfizetői szerződéseket. Az egyéni előfizetők érdekérvényesítő képessége a szolgáltatókhoz képest jelentősen gyengébb, ezért a hírközlési jogszabályok – és a megtartásukat ellenőrző szerv, az NMHH – szigorúan védi a fogyasztói jogok érvényesülését. Ha a szolgáltató az előfizetői szerződéseket jogsértően egyoldalúan módosítja, az az előfizetők fokozott jog- és érdeksérelme. Veszélybe kerül ugyanis az előfizetők jogbiztonsága, mert már nem tudják a szolgáltatótól igényelt szolgáltatást azon az áron és azokkal a feltételekkel igénybe venni, mely feltételekkel a szerződés létrejött.
Potenciális versenyelőnyhöz is juthat a szolgáltató az egyoldalú szerződésmódosítással, hiszen a jogkövetően eljáró versenytársakhoz képest maga számára kedvezőbb szerződési feltételeket tud bevezetni, jogsértő áremeléssel pedig közvetlenül többletbevételhez is juthat, így az elkövetett jogsértés versenyt torzító jellegűnek minősül. Ha élt volna a kétoldalú módosítás lehetőségével, akkor feltételezhetően jóval többen lettek volna olyan előfizetők, akik nem fogadták volna el az ajánlatot, így a szolgáltató bevételtől esett volna el; ilyen formában adminisztrációs költségei is jóval magasabbak lettek volna. A szolgáltató a magyar elektronikus hírközlési piac egyik meghatározó résztvevője, így magatartása, jogsértései a közvetlenül érintett előfizetői körön túlmutatnak, a versenytársak gyakorlatát is befolyásolhatják.
