A rabszolgatartó «iszlám állam» Magyarországot is megfenyegette
Egy szakértő szerint utóbbi két államot azért említették, hogy nyomatékosítsák: egyetlen európai ország vagy főváros sincs biztonságban az ISIS támadásaitól. Egyik kollégája pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a földrész lakói nem bíznak kellőképpen egymásnak, ezért nem működnek együtt a lehető legszorosabban a további robbantások elhárítására.
Európa-szerte széttöredezett parlamentek, bizonytalan koalíciók, megosztott kormányok, amikor a földrésznek éppen nem erre volna szüksége – írja a The Guardian. De miért rendült meg a hagyományos pártok támogatottsága, és miért vannak fellendülőben a populista erők, amelyek elutasítják a megszorításokat, az EU-t és a bevándorlást?
A német tartományi választások eredményei arra utalnak, hogy a jövőre esedékes parlamenti választások a földrész motorjának számító országban is véget vetnek a politikai stabilitásnak. A London School of Economics egyik professzora úgy értékeli, hogy az eddigi nagy pártok a legutóbbi 40% helyett csupán a szavazók 20-25%-ra számíthatnak.
Szlovákiában Fico elvesztette a többséget és igencsak bizonytalan a sebtében összekalapált szövetség sorsa. De nem rózsásak a kilátások Spanyolországban, Portugáliában és Írországban sem.
Az persze már jó ideje ismeretes, hogy a pénzügyi válságok után erősödik a politikai bizonytalanság és zsugorodik a kormánytöbbség, növekszik a megosztottság. A polgárokat különösen vonzza a szélsőjobb retorikája, ami gyakran a kisebbségekre vagy a külföldiekre hárítja a felelősséget a nehézségekért. Közép-Európában az inkább régi vágású, tekintélyelvű, vallásos, bár alapvetően ultrakonzervatív Fidesz, illetve Lengyelországban a Jog és Igazságosság egészen a hatalomig vitte. – A földrész deli részén inkább a szélsőbal tört előre, miután ott nem is oly régen megtapasztalták, milyen is a fasiszta kormányzás.
Ebbe a helyzetbe robbant bele a hatalmas menekülthullám, ami csak súlyosbította a politika szétesését, és azért nagy baj, mert a képlékeny viszonyok miatt nehéz elfogadtatni kemény reformokat, illetve meggyőzni a közvéleményt, hogy kaput kell nyitni a migránsok előtt. Az EU egészét tekintve ugyancsak jóval körülményesebb mostanság keresztülvinni az euró-övezeten belüli változásokat, vagy éppen a menedékpolitikát.
A már idézett londoni szakember két utat lát: a főáram pártjai vagy igazodnak az új világhoz és elkezdenek gondolkodni új típusú, széles koalíciókon, vagy ellenkező esetben a következmény igazi politikai válság lehet, beleérve a kormányozhatatlanságot.
A luxemburgi külügyminiszter a Der Spiegelben megismételte, hogy minden tagállamnak ki kell vennie a részét annak a 72 ezer szír menekültnek az elosztásában, akit az unió és Törökország megállapodása alapján telepítenek a földrészre. Asselborn szerint nem járja, hogy Magyarország vagy Szlovákia egyszerűen kivonja magát a szolidaritásból. A politikus ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy biztonsági szempontból alaposan ellenőrizni kell, kiket fogadnak be. Mint mondta, ebben az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának is szerepet kell játszania, mert nem lehet a feladatot csak a törökökre bízni. Csak éppen az UNHCR húsvét előtt részben leállította a segítségnyújtást Görögországban. Így kíván tiltakozni az ellen, hogy már nem csak a macedón határon, hanem Leszbosz szigetén is elviselhetetlen a menekültek helyzete. A fő kifogás az, hogy a regisztrációs központokban gyakorlatilag fogva tartják az érkező ezreket. Ugyanilyen okból beszüntették a munkát a szigeten az Orvosok Határok Nélkül szakemberei is. Ha az UNHCR teljesen kiszáll, az hatalmas csapás lenne az EU-török megállapodás számára.
