Fontos lépések a cukorbetegség korai felismerése felé
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Matematikai Intézet PIT (—> Protein Information Technology csoport; kutatási területei: térbeli fehérjestruktúrák, aminosav-szekvenciák és fehérje–fehérje interakciós hálózatok modellezése és elemzése; fehérje-interakciós hálózatok generálása; nano-biotechnológiai tervezés és modellezés; nagy átbocsájtó képességű fehérje–ligandum-dokkolás; biológiai adatbázisok adatbányászata) bioinformatikai csoportja olyan új eljárást dolgozott ki, amellyel rövid DNS-szakaszok előfordulási gyakoriságából arra lehet következtetni, hogy a minta egészséges vagy II. típusú cukorbeteg alanytól származik-e.
A Genomics folyóiratban március 3-án megjelent publikációt Szalkai Balázs PhD-hallgató és Grolmusz Vince egyetemi tanár jegyzi.
Mióta a baktériumok azonosításához a kutatók főként a bakteriális örökítő anyag, a DNS leírását, és nem baktériumok táptalajon tenyésztését használják, kiderült: több betegségben az emberi bélflóra alapvetően különbözik az egészségesekre jellemző bélflórától. A kutatók ezeket a különbségeket az autizmus-spektrumzavarban, különböző gyulladásos bélbetegségekben és a II. típusú cukorbetegségben szenvedők esetében is azonosították.
A bélbaktériumok fajok, illetve magasabb rendszertani egységek szerinti leírása bonyolult eljárás – az ELTE kutatóinak eljárásával azonban egészen rövid DNS-szakaszok előfordulási gyakoriságának mérésével következtetni lehet arra, hogy a minta egészséges vagy II. típusú cukorbeteg alanytól származik-e. A közleményben példaként említett kilenc nukleotid hosszú TGTGGTGTA-sorozat statisztikailag szignifikánsan gyakrabban fordul elő az egészséges bélflórát alkotó baktériumok DNS-ében, mint a II. típusú cukorbetegektől származó mintákban. A felfedezés a későbbiekben alkalmas lehet olyan új, egyszerű diagnosztikai eljárások kifejlesztésére, amelyek megjósolják, hogy kiknél várható a cukorbetegség kifejlődése.
