Orbánt meghökkentette a tanárok tiltakozó mozgalmának mérete

A Yahoo/AFP-jelentés így folytatódik: Pilz Olivér a miskolci tanárok nevében úgy nyilatkozott, hogy a munka során olyan napi gondokkal küszködnek, hogy nincs elég kréta, a pedagógusok túlterheltek, akárcsak a gyerekek, utóbbiak több időt töltenek tanulással, mint amennyi egy felnőtt munkaideje. Orbán népszerűsége azonban még mindig nagy, köszönhetően főleg a menekültválságban elfoglalt keményvonalas álláspontjának. Ám úgy tűnik föl, hogy a kormányfőt megrázta a tanárok tiltakozó mozgalmának mérete. Elmozdította az illetékes államtitkárt, pedig általában ragaszkodik hűséges szövetségeseihez.

Sok ezren demonstráltak szombaton Budapesten az oktatási rendszer központosítása ellen, ily módon fokozva a nyomást, hogy Orbán Viktor csinálja vissza a politikát, amely dühíti a szakmát és olyan alapvető kellékek nélkül hagyja az osztálytermeket, mint a villanykörte, valamint a kréta. A felvonulók követelték, hogy adják vissza az iskolák önállóságát, a finanszírozástól kezdve a tantervig. A Bloomberg tudósítása megjegyzi, hogy bár a legújabb közvélemény-kutatás szerint a Fideszt többen támogatják, mint az ellenzéki pártokat együttvéve, ám a tüntetések a parázsló elégedetlenségről árulkodnak.

Ennek hatására menesztették az államtitkárt és egyeztető fórumot alakítottak, csakhogy a lépések nem győzték meg a tiltakozókat, miután Orbán kizárt minden lényeges átalakítást. A kormány elismerte ugyan, hogy vannak hibák a központosított oktatási rendszerben, de az ellenzéket vádolta a kedélyek gerjesztésével.

Boros Tamás a Policy Solutions-tól azt mondja, Czunyiné távozása meglepő eredmény, mert nemigen szokott előfordulni, hogy lemond egy Fidesz-politikus. A hatalomnak nem áll szándékában, hogy megvitassa terveit a különféle társadalmi és szakmai csoportokkal. A kérdés most az, hogy visszalép-e olyan fontos területen, mint az oktatás. A hírügynökség hozzáteszi, hogy a centralizáció Orbán irányvonalának egyik legfőbb jellemzője, miután a politikus 2010 óta több hatalmat összpontosított, mint bármelyik elődje a rendszerváltás óta. A tanárok tiltakozásához azonban már 32 ezren csatlakoztak és egy kormányzati intézmény tanulmánya megerősítette a kifogások jogosságát. Magyarországon 2008–12 között az oktatásra szánt pénzek ötödét elvonták, ez több, mint bármelyik más OECD-tagállamban.   

A jelek szerint módosul a német kormány politikája: a kabinet két vezető, szociáldemokrata tagja kijelentette, hogy pótlólagos intézkedéseket kell tenni az unió belső határainak védelmében, egyúttal azonban mindketten nagyobb szolidaritást sürgettek az EU-n belül – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Steinmeier és Gabriel, a külügyi, illetve a gazdasági tárca gazdája a hatalmon lévő szociáldemokrata miniszterelnököknek küldött levélben azt hangsúlyozza, hogy a következő hetek döntőek lesznek az európai összefogás szempontjából. A nagy kérdés, hogy sikerül-e közös válasszal kihúzni a talajt a csírázó nacionalizmus lába alól.

Az üzenet, amelyet eljutattak a visegrádi államoknak is, rámutat, hogy a menekültválság az unió eddigi legnagyobb próbatételét jelenti. Ahhoz, hogy a hullámot megfelelő mederbe tereljék, kiegészítő lépésekre van szükség a belső határokon, de ez csak együttes erővel lehetséges, és nem irányulhat egyetlen tagország ellen.

A berlini külügyminisztériumban elutasítják, hogy a V4-ek Görögország nélkül akarják megerősíteni a macedón határ védelmét. Félő ugyanis, hogy a feltorlódó tömegek káoszt idéznek elő görög földön. Steinmeier és Gabriel szerint nem lehet egy szomszédos állam rovására bezárkózni. Ehelyett rendet kell teremteni a határokon, jobb módszereket kell alkalmazni a menekültek, illetve a valóban védelemre szorulók azonosítására. A lap hozzáfűzi, hogy e pillanatban nem világos a felvetett határőrizeti intézkedések átmenetiek-e vagy véglegesek lennének-e? Az sem tudható, hogy a levélről egyeztettek-e Merkellel.

A visegrádi államok lázadoznak Merkel ellen és teljesen le akarják zárni a külső határokat – jelenti a Die Welt. A szlovák külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy amíg nincs egységes európai stratégia, addig teljesen jogos, hogy a balkáni menekültútvonal országai védjék határaikat. Lajcak hozzátette, hogy a V4-ek ehhez segítséget nyújtanak.

Erről is szó lesz holnap a prágai hatos csúcsértekezleten. Azaz a kelet-európai tagok egyértelműen szembehelyezkednek a német kancellár tervével, amely a törökök bevonásával oldaná meg a válságot. Lajcak úgy fogalmazott, hogy nem akarnak összecsapni Merkellel, de tévedés, hogy valaki Ankarának engedje át a földrész gondjainak rendezését.

Ugyanakkor immár a koalíciós partner német szociáldemokraták soraiban is hallatszanak olyan hangok, hogy a Balkánon be kell csukni a kaput a menekültek előtt. Az SPD helyettes frakcióvezetője azt fejtegette, hogy ha meg akarják őrizni a szabad mozgás lehetőségét a kontinensen, akkor képesnek kell lenni a határok lezárására is. Másfelől viszont Steinmeier és Gabriel kétségbeesetten küzd az ellen, hogy Görögországot kirekesszék a schengeni térségből.

A Foreign Policy Magazine folyóirat szerint nem Putyin vétke, hogy Európában jelen vannak a szélsőséges erők, ám ha felbomlik az unió, annak a Kreml örülhet, de a katasztrófáért nem Oroszországot, hanem Brüsszelt terheli majd a felelősség. Az elemzés utal arra, hogy tavaly nyáron az amerikai törvényhozás vizsgálatot kezdeményezett, mert kíváncsi, hogy Moszkva – az EU meggyengítésére, illetve a NATO rakétaterveinek meghiúsítására – támogat-e a földrészen pártokat és civil szervezeteket. A gond az ezzel a megközelítéssel, hogy összekeveri az okot és az okozatot. Mert ha Putyin valóban segít bizonyos erőket, akkor ez nem azért van, mert ő mozgatja a szálakat, hanem mert van rá lehetősége. A kontinens súlyos gondjai sokakat a szélsőséges erők felé terelnek és ezek a pártok vonzónak tartják az orosz politika bizonyos elemeit. Abban persze nincs semmi meglepő, hogy az olyan kvázi-fasiszta tömörülések, mint a Jobbik vagy a görög Arany Hajnal nagyra becsülnek egy olyan erős embert, mint az orosz elnök. Aki ráadásul a „hagyományos értékek” védelmezőjeként jelenik meg és ez összecseng  az érintett jobboldali pártok alapvetésével…