Szegeden készül a szuperbaktériumok elleni csodafegyver
A bőrünkön és a testünkben elképesztő sokféleségben élnek baktériumok. Bélrendszerünk valóságos „dzsungel‟, amelyben hol békésen megférnek egymással, hol rivalizálnak a mikroorganizmusok. „Rengetegen vannak, gyorsan szaporodnak, nagyon változékonyak és alkalmazkodók, így a mikroorganizmusok esetében az evolúciós folyamatok hihetetlen sebességgel játszódnak le" – mondja Pál Csaba, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Bolyai-díjas biológusa. A baktériumok igen agyafúrt túlélési praktikákat fejlesztettek ki, hiszen nemcsak önmagukban változékonyak, hanem képesek egymás között is „csereberélni" a géneket.
A bajokat tetézi, hogy az ember a túlzott mérvű, évi 500 ezer tonna antibiotikum-felhasználással igen erős szelekciós nyomást gyakorol a mikrobákra.
Pál Csaba a kutatócsoportjával azt vizsgálja, hogyan lehet hatékonyabbá tenni a baktériumok elleni küzdelmet. A tudósok kimutatták, hogy a kórokozó, ha csak egyetlen antibiotikumhoz alkalmazkodik is, más, hasonló kémiai szerkezetű szerekkel szemben is ellenállóvá válhat.
A szegedi kutatócsoport azt is bebizonyította, hogy gyakorlatilag minden ellenálló baktériumnak van egy „Achilles-sarka”: a rezisztencia kialakulásával párhuzamosan rendkívül érzékennyé válnak valamilyen más készítménnyel szemben. E felfedezésnek szerepe lehet komplex, több antibiotikum együttes alkalmazását előirányzó terápiák kidolgozásában.
(Az előadáson készült videofelvétel itt megtekinthető; tessék kattintani!)
