A nemzeti emlékezet ápolója: 25 éves a Magyar Auschwitz Alapítvány

Éppen ma negyed századdal ezelőtt, 1990. december 7-én alakult meg a közéleti személyiségek és történész – November László, Szita Szabolcs és Verő Gábor – kezdeményezésére a Magyar Auschwitz Alapítvány – Holocaust Dokumentációs Központ azzal a szándékkal, hogy megtörve évtizedek hallgatását, hitelesen, a tudomány és a tudósok, a még köztünk lévő túlélők közreműködésével feltárja a vészkorszak eseményeit, és lehetővé tegye a szembenézést a magyarság terhes történelmi örökségével.

Kezdetektől fogva a kiemelt célok közé tartozott az áldozatok neveinek összegyűjtése, a kutatás, valamint a történelmi források, a dokumentumok, fotók, tárgyak és visszaemlékezések mentése és megőrzése.

„Civil kezdeményezés volt. Hihetetlenül szerény anyagi körülmények között kezdtük a munkát, mégis sikerült értékes eredményeket elérnünk” – tekintett vissza a kezdetekre Szita Szabolcs professzor, az alapítvány tudományos vezetője, ma a Holokauszt Emlékközpont igazgatója. „Szerencsénkre olyan közismert alapító tagok támogatták erőfeszítéseinket, mint Hegedűs Géza, Nemeskürty István, Pach Zsigmond Pál, Tolnay Klári.”

A nemzetközileg elismert holokauszt-kutató, több tucatnyi tanulmány, könyvek és más tudományos munka szerzője a figyelemre méltó, közhasznú kezdeti eredmények között tartja számon a szakmai összefogással készült Holokauszt-füzetek kiadványsorozatot, a hazai levéltárak anyagából 24 000 példányban megjelent Megyei Füzeteket és a vészkorszak időszakát átfogóan bemutató A holocaust Magyarországon című kiállítást. A mai évfordulón a korszakjelzők között említendő, hogy a Magyar Auschwitz Alapítvány 2002-ben beolvadt az államilag létrehozott és fenntartott Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítványba és 2004 óta működteti a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontot.

Szita igazgató szerint a közeli jövő legfontosabb feladata, hogy az intézmény a nemzeti emlékezet rangos szereplőjévé fejlődjék. Hangoztatja: ehhez az emlékközpont mind a négy tevékenységi körét, a tudományos kutatást, a gyűjteménygyarapítást, az áldozatok neveinek rögzítését és a múzeumpedagógiát is állandóan megújítani, fejleszteni kell.

A mai ünnepségen az alapító, a Miniszterelnökség nevében dr. Latorcai Csaba, kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár, valamint két holokauszt-túlélő, Drucker Tibor alapító tag, továbbá Vámos Tibor akadémikus, hosszú évekig kuratóriumi elnök üdvözölte üdvözölte a szép számban egybegyűlteket.

Az intézményt vezető történész professzor munkatársunknak a többi között elmondta, hogy remény szerint rövidesen átadják rendeltetésének a holokauszt-témában bárki által látogatható olvasó- és kutatótermet. A magyar történelem egyik leggyászosabb eseménysorozatának részleteit a legújabb kutatások felhasználásával, korszerű módszerekkel szeretnék megismertetni korunk nemzedékeivel, ezzel is segítve az iskolai történelemoktatást. Szeretnék tovább erősíteni a kutatóhely nemzetközi kapcsolatait mindenekelőtt a térség, a vészkorszak által leginkább érintett országok kutatóival, és állandó kiállításokat is létrehoznának.

A mai évfordulón több történelemóra alapanyagául szolgáló, eredeti tárgyi emlékekkel gazdagított kiállítás nyílt a Pávai utcai emlékközpont – a valamikori zsinagóga – karzatán. Szeretnénk remélni, hogy ez a kiállítás rövidesen az emlékközpont példás módon megújult internetes portálján is megjelenik – tanulmányozható formában.

Ugyancsak a kiállításnyitón emlékezett meg Szita professzor azokról, akik önzetlen munkájukkal különösen nagy szolgálatot tettek a Magyar Auschwitz Alapítványnak és Holokauszt Dokumentációs Központnak: Bács Pál dr., túlélő, orvos; Bánát Péter nagykereskedő, Bonhardt Attila ezredes, levéltár-igazgató; Czene Gábor újságíró; Dénes György professzor, túlélő; Fekete László főkántor; Hollós házaspár túlélők, könyvszerkesztő és fordító; Hóvári János nagykövet; Kardos Péter túlélő, főrabbi; Kulcsár László újságíró; Lakatos Emil túlélő, a NÜB alelnöke; Loránt Ferenc túlélő, pedagógus és nevelő; Mihályi Győző színész; Miklós Anna, a Külügyminisztérium vezető munkatársa; Schwarz István Mihály túlélő, a MUSZOE elnöke; Sebes József, a Wallenberg Alapítvány ügyvivője; Szalay-Bobrovniczky Vince nagykövet; Szenes Iván dr., túlélő, egyetemi tanár, a NÜB elnöke; Szentágothay János professzor, az MTA volt elnöke; Szőnyi János, túlélő, a NÜB titkára; Vámos László kétszeres Kossuth-díjas rendező; Varga Béla túlélő, ny. szállodaigazgató; Várszegi Asztrik főapát; Villányi Tibor hitközségi elnök; Zoltai Gusztáv túlélő, hitközségi ügyvezető igazgató.

Hangsúlyozta a Holokauszt Emlékközpont igazgatója, hogy munkatársaival együtt kiemelt figyelmet fordítanak annak bemutatására, hogy milyen nemzeti, kulturális, közösségi, művészeti és tudományos eredmények születtek a magyar–zsidó együttélésből az előző évszázadokban hazánkban. Enélkül ugyanis, szerinte, a holokauszt okozta veszteségeket sem tudjuk kellőképpen átérezni.