A közlekedéspolitikáért felelős uniós biztos Violeta Bulc hozzátette: „Azon számos kihívás közepette, amellyel az európai légi közlekedés jelenleg szembesül, a mai napon elfogadott stratégia átfogó és ambiciózus cselekvési tervet vázol fel, amelynek köszönhetően az ágazat továbbra is lépéselőnyben maradhat. Az új beruházási és üzleti lehetőségek révén az európai vállalatok versenyképesek maradnak, és fenntartható módon növekedhetnek. Az európai polgárok pedig a lehető legszigorúbb biztonsági és védelmi előírásoknak megfelelő, olcsóbb légi járatok egyre növekvő választékából profitálhatnak.”
A Bizottság célja, hogy az egész uniós légi közlekedési rendszer számára mérvadó átfogó stratégiát alakítson ki. Ebben az összefüggésben a következő prioritásokat követi:
1. Az EU vezető szerepének biztosítása a nemzetközi légi közlekedésben, egyenlő versenyfeltételek garantálása mellett. Meg kell nyitni az új növekvő piacokat az uniós légi közlekedési ágazat előtt. Ez a kulcsfontosságú országokkal és régiókkal kötött új külső légi közlekedési megállapodások révén lehetséges. E megállapodások nemcsak az európai vállalatok piacra jutását könnyítik meg, hanem új üzleti lehetőségeket is teremtenek számukra, és a világos szabályozási keretelvek révén méltányos és átlátható piaci feltételeket biztosítanak. A megállapodásoknak köszönhetően az utasok több és kedvezőbb árú légi járat közül választhatnak. A globális összekapcsoltság a kereskedelem és a turizmus hajtóereje, és közvetlenül hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.
2. A növekedést akadályozó tényezők felszámolása a levegőben és a földön. Az uniós légi közlekedés növekedése előtt álló legfőbb kihívás a kapacitásbeli, a hatékonysági és az összekapcsoltsági problémák leküzdésében rejlik. Az európai légtérre vonatkozó jogszabályok mozaikszerű jellege évente legalább 5 milliárd EUR többletkiadást jelent, és mintegy 50 tonna CO2-kibocsátást okoz. Az uniós repterek elégtelen kapacitása 2035-ig akár 818 000 munkahelybe kerülhet. Legfőbb ideje tehát, hogy az EU berendezkedjen a jövőben várható légiutas-forgalomra, és ellensúlyozza a rendszer túlterheltségét. A stratégia ezért külön felhívja a figyelmet arra, hogy milyen fontos az egységes európai égbolt nevű projekt megvalósítása, a legforgalmasabb repülőterek optimális használata, valamint – a kapacitásbeli problémák feltárása céljából – az EU-n belüli és kívüli összeköttetések folyamatos figyelemmel kísérése.
3. A szigorú uniós előírások fenntartása. Elengedhetetlen, hogy az európai polgárok és vállalatok érdekében a biztonság, a védelem, a környezet, a légi közlekedés társadalmi dimenziója és az utasjogok terén továbbra is szigorú uniós előírások érvényesüljenek. A stratégia jelentős intézkedéseket javasol e vonatkozásban: célja az uniós repülésbiztonsági szabályok oly módon történő módosítása, hogy a szigorú biztonsági előírások az egyre növekvő légi forgalom mellett is érvényben maradjanak. Végül a hatékonyan és eredményesen működő szabályozási keret révén az ágazatnak több mozgástere marad ahhoz, hogy globálisan növekedni tudjon és versenyképes maradjon. A Bizottság továbbá keresi annak a módját is, hogy új technológiákkal és kockázatalapú megközelítéssel miként lehetne a biztonsági ellenőrzések és a kapcsolódó költségek jelentette terheket csökkenteni. Emellett pedig fel kívánja élénkíteni a légi közlekedéssel kapcsolatos társadalmi párbeszédet, javítani fog az ágazaton belüli foglalkoztatási feltételeken, és elszánt globális fellépéssel arra törekszik, hogy a légi közlekedés növekedése 2020-tól szén-dioxid-semleges legyen.
4. Előrelépés az innováció, a digitális technológiák és a beruházások terén. A légi közlekedés fejlődésének, csakúgy mint növekedésteremtő erejének mozgatórugója az innováció és a digitalizáció. Különösen fontos, hogy Európa teljes körűen ki tudja aknázni a pilóta nélküli légi járművek, az ún. drónok jelentette lehetőségeket. A Bizottság ezért a stratégiában egy olyan jogi keretet javasol, amely a repülés biztonsága mellett a jogbiztonságról is gondoskodik az ágazat számára, és egyúttal figyelembe veszi a magánélet és a személyes adatok védelmével, valamint a légi közlekedés védelmi kérdéseivel és a környezettel kapcsolatos aggályokat is. A megfelelő technológiai és innovációs beruházásokkal emellett biztosítható lesz Európának a nemzetközi légi közlekedésben betöltött vezető szerepe. Az Európai Unió 2020-ig évente 430 millió eurót[1] kíván beruházni az „Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatás (SESAR) projektbe. Ha a projekt keretében kidolgozott megoldások a tervezett ütemben alkalmazásra kerülnek, az több mint 300 000 új munkahelyet jelenthet. Az információs és kommunikációs technológiák használata és optimálása szintén nagyon fontos a repülőterek kapacitása, működése és a szolgáltatásminőség szempontjából.
További információk a légi közlekedési stratégiáról:
Feljegyzés a nemzetközi légi közlekedésről
A légi közlekedési stratégia a Bizottság 2015. évi munkaprogramjában felsorolt kezdeményezések egyike. Egy közleményből és a légi közlekedés biztonságára vonatkozó uniós szabályok (216/2008/EK rendelet) felülvizsgálatára irányuló javaslatból áll, valamint átfogó, uniós szintű légi közlekedési megállapodások megkötését szorgalmazza egy sor kulcsfontosságú harmadik országgal.
A légi közlekedés az Európai Unióban a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés, a kereskedelem és a mobilitás egyik fő hajtóereje, és meghatározó szerepet játszik az EU gazdaságában. Az ágazat csaknem 2 millió főt foglalkoztat EU-szerte, és 110 milliárd euróval járul hozzá az európai gazdasághoz. Az utóbbi húsz évben az EU légi közlekedési belső piacának liberalizációja és a légi közlekedés iránti kereslet mind az EU-n belüli, mind az egész világban tapasztalható megugrása nyomán az európai légi közlekedési ágazat sokat fejlődött. Az európai légi forgalom az előrejelzések szerint 2035-re eléri a 14,4 millió járatot, ami a 2012-es adatokhoz képest 50%-os növekedést jelent.
[1]A 2014–2020-as időszakra beütemezett éves átlagos hozzájárulás.
