A párizsi merényletek tőrt döftek a liberális Európa szívébe

Az EU-párti Európai Reformközpont igazgatója úgy látja, hogy merényletekkel az ISIS meg akart erősíteni olyan szélsőséges politikusokat, mint Marine Le Pen. Azt szeretnék ugyanis, hogy a radikálisok mecseteket rohamozzanak meg, hogy háborús hangulat alakuljon ki Nyugat-Európában. Ha ugyanis mind több muzulmánt üldöznek, akkor közülük egyre többen hajlandók fegyvert ragadni a Nyugat ellen. Charles Grant hangsúlyozza, hogy nem szabad megismételni az ikertornyok lerombolása után elkövetett hibákat, mert azok csak az al-Kaida kezére játszottak.

Ennek ellenére a mészárlások várhatóan megkeményítik az olyan kelet-európai politikusok álláspontját, mint Orbán Viktor, vagy a szlovén Cerar, akik nyíltan elutasítják a türelmes, multikulturális Európa gondolatát, miközben a kulcsállamok: Német-, Francia- és Olaszország támogatják. Az utóbbi hónapokban különben a németek, osztrákok, szlovénok, magyarok, csehek és szlovákok egytől-egyik visszaállították a határellenőrzés valamilyen formáját, hogy szabályozzák a menekültek beáramlását. 

A párizsi események teljesen átalakítják a G20-ak mai antaliai csúcsértékezletének napirendjét, az első számú téma a biztonság és a terror elleni küzdelem lesz – olvasható a The Guardian hasábjain. Az egész unión belül mostantól a határokra és a szabad mozgásra összpontosul a figyelem. Annál is inkább, mert úgy tudható, az egyik elkövető Görögországon keresztül, nagy valószínűséggel menekültként lépett a földrészre. A migrációs válság már egyébként is beárnyékolta Schengen jövőjét, miután a többi közt a magyarok, szlovénok és svédek megszegték a szerződést, hogy megállítsák az emberhullámot.

A lap itt idézi a luxemburgi külügyminisztert, aki a múlt héten kijelentette, hogy ha összeomlik a schengeni rendszer, az véget vet az emberek és áruk szabad áramlásának, továbbá – akár még magának az EU-nak is. Másfelől viszont a migráció és a terrorizmus összekapcsolása igazi változást hozhat az unióban a határok szabad átlépése és a bevándorlás ügyében.

A Le Monde az első helyen a leendő lengyel külügyminisztert említi azoknak az európai politikusoknak a sorában, akik összekapcsolják a párizsi terrortámadásokat és a bevándorlást.

Magyarországról azt írja az összefoglaló, hogy első reagálásában Orbán Viktor kiállt a menekültek távol tartása mellett, egyben azonban jelezte, hogy osztozik a merényletek érintettjeinek fájdalmában. Mára egynapos gyászt rendelt el és elhalasztották a Fidesz kongresszusát. Ugyanakkor Szíjjártó Péter megismételte, hogy Európának változtatnia kell felfogásán.

Magyarország az unión belül következetesen szembemegy a német kancellár irányvonalával, mert azt túl nagyvonalúnak tartja. A Charlie Hebdo elleni merénylet után Orbán nem habozott összefüggést kimutatni a muzulmán migránsok és a terrorkockázatok között.

Most már Ausztria is határzárat emel a menekültek miatt, csak egy kicsit szégyelli magát, hogy néven nevezze az építményt, de azért a kerítésről most már kerítésként beszélnek – írja a Süddeutsche Zeitung. A kormány azonban hangsúlyozza, hogy a cél nem a bezárkózás, hanem hogy jobban szabályozni tudják menekültáradatot Szlovénia felől. A munkával legkésőbb az év végéig meglesznek, a szlovénak ugyanakkor erősen iparkodnak, hogy mielőbb elkészüljenek a maguk műszaki akadályával a horvát határ mentén. Egyben azonban azt közölték, hogy az eddiginél többet tesznek a menedékkérőkért: fűtött sátrakat állítanak fel számukra, fa padlóval. Továbbá hogy szorosan együttműködnek az UNHCR-rel, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával.

Jönnek az osztrákok! – figyelmeztet a Die Presse, mielőtt Magyarországon hétfőn megkezdődik 400 ezer hektár állami föld árverése. Az Orbán-kormány ugyanis elmulasztotta, hogy jogi lépésekkel kizárja a külföldiek vételi lehetőségét. A nem kívánatos vendégek között lehetnek más uniós állam polgárai is, akik közül sokan 25 éve művelnek meg magyar területeket.

A jelentés idézi a Magyar Nemzetet, amely szerint megint előtérbe kerülhet a zsebszerződések gyakorlata, azaz, hogy az idegenek strómanokon keresztül, látszólag bérlet formájában jutnak földhöz. Hogy mennyire elterjedhettek az ilyesfajta praktikák, azt le lehet mérni azon, milyen elánnal igyekezett a mostani hatalom bűncselekménnyé nyilvánítani az ilyen ügyleteket.

Ám most jött a hideg zuhany, mivel az egyik szakmai portál közölte, hogy a licitből kirekesztett külföldiek 60 napon belül mégiscsak birtokhoz juthatnak, ha gazdákként bejegyezték őket és a környéken élnek. Ez esetben elővételi joguk van. Lázár János bejelentette, hogy a tilalmat az Európai Bizottság nyomására kellett feloldani, amiért az ellenzéket okolta.