Az MTA elnöke a tudományt hosszú megismerési folyamatnak nevezte. „Még sok minden nem értünk olyan szinten, ahogyan érteni kellene” – mondta. Arra a kérdésre pedig, hogy lezárulhat-e egy tudományterület azért, mert már nem lehet újat mondani róla, példaként a 2500 éves elemi síkgeometriát említette, amely az újszerű kérdésfeltevéseknek, valamint újszerű módszereknek köszönhetően ma is élő és eleven tudomány. A kutatókat a megismerés vágya hajtja. Ez a vágy gyakran mindent felülír, nélküle nem működne a tudomány. „Azonban a tudós tévedhet is. - mondta Lovász László. – De a hibás eredmény is megalapozhat más elméleteket.” A tudományok együttműködéséről szólva elismerte: ez a közös munka sokszor nem könnyű, mert más a nyelv, más a szemlélet, mások a célok, ugyanakkor miként korábban a matematika és a fizika, ma a kémia és biológia mégis „kéz a kézben jár.” Példák sorával bizonyította azt is, hogy az alapkutatások és az alkalmazott kutatások egymástól elválaszthatatlanok. „Ma, amikor interneten vásárolunk vagy bankügyeinket intézzük, a matematikus Fermat tételét alkalmazzuk” – emelte ki.

A legkörültekintőbb minőség-ellenőrzés

A tudomány igényei egyre inkább terhelik a társadalmat, az államon kívül a piaci szereplőknek is egyre nagyobb részt kell vállalniuk a tudomány támogatásából, és ez gyökeresen átalakíthatja a tudomány szerkezetét. A ránk zúduló információáradatban nehéz eligazodni, megkülönböztetni a hiteles információkat a megbízhatatlan vélekedésektől. „Felismerjük-e a helyes döntések alapjául szolgáló megbízható tudás határait, helyesen látjuk-e a bennünket körülvevő világot?” – tette fel a kérdést az MTA főtitkárhelyettese. Mint mondta, a tudományban bízhatunk, mert szerkezetéből és működéséből következően jellemző rá a rendkívül hosszadalmas és körültekintő minőség-ellenőrzés. A tudományos ismereteket sokan és módszeresen ellenőrzik, hogy a tévedés esélyét a lehető legkisebbre csökkentsék. Barnabás Beáta, az MTA főtitkár-helyettese, az MTÜ programtanácsának elnöke ünnepi köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy körülbelül háromszáz éve, amióta a „modern tudomány” létezéséről beszélhetünk, a tudomány exponenciálisan fejlődik: nagyjából 15 évente megduplázódik a felsőoktatásban tanuló hallgatók, a tudományos fokozattal rendelkezők és a tudományos szakfolyóiratok száma. Ez a dinamikus fejlődés ugyanakkor a tudomány folyamatos széttagolódásához is vezet. A 17. század tudósai általában a tudomány minden területéhez értettek, a mai kor tudósai már csak egy-egy szűkebb szakterülethez. „A polihisztorok ideje lejárt” – mondta Barnabás Beáta.

„Zöld egyetem” Szegeden

Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora az által vezetett felsőoktatási intézmény tudományos eredményeiről, közöttük az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont és több, az MTA Lendület programja által támogatott kutatócsoport sikereiről beszélt. Az SZTE társadalmi szerepvállalása kapcsán azt emelte ki, hogy az egyik legjobb hazai egyetem egyúttal 19. a „zöld egyetemek” világrangsorában. Mint mondta, ez hosszú és következetes út eredménye. A fenntarthatósági szemléletet, amely ebben az eredményben tükröződik, a hallgatók számára is közvetíteni akarják.

Ormos Pál akadémikus, az MTA SZBK főigazgatója az akadémiai központ múltjának áttekintése után a jelenlegi kutatásokat ismertette. Mint mondta, a modern molekuláris biológia hazai intézménye, az SZBK munkatársainak évente mintegy 700, rangos folyóiratban megjelenő közlemény fűződik a nevéhez. A központban nyolc akadémikus dolgozik és hat Lendület kutatócsoport működik. Az új kutatási irányok közül kiemelte egyebek mellett az egysejt alapú kutatást, amelyben optikai csapdával úgy lehet egyetlen sejtet manipulálni, hogy az bármely irányból meg lehet vizsgálni.

Tudományos kitüntetéseket adtak át a nyitóünnepségen 

 Kimagasló kutatói életműve elismeréseként hét tudós vehette át az MTA Elnöksége által adományozott Eötvös József-koszorút: Bernáth Árpád, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Germán Filológiai Intézetének professor emeritusa Frege szemantikájának elemzésével, a lehetséges világok szemantikájának irodalomelméleti alkalmazásával, ArisztotelészPoétikájának újraértelmezésével és Heinrich Böll műveinek kritikai kiadásával elért kiemelkedő eredményeiért, tudomány- és oktatásszervező tevékenységéért kapta meg az elismerést.

Gáspár László, a közlekedéstudomány doktora, a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutatója, a Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Közlekedésépítési Tanszék professor emeritusa az út- és hídgazdálkodás, továbbá az élettartam-mérnöki tudománynak a közlekedési infrastruktúra létesítményeire adaptált alkalmazása területén elért, nemzetközileg is elismert eredményeiért vehette át a díjat.

Geszti Tamás Bélának, a fizikai tudomány doktorának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézete professor emeritusának több évtizedes sikeres kutatómunkájáért, iskolateremtő tevékenységéért és oktatómunkájáért ítélték oda az Eötvös József-koszorút.

Több évtizedes kutatómunkájáért, a magyarországi török uralommal és a magyar nép hódoltság kori történetével kapcsolatban elért nemzetközileg is elismert eredményeiért, valamint a tudomány népszerűsítésében, a szakmai közéletben és a tudományos utánpótlás nevelésében vállalt jelentős szerepéért vehette át a díjat Hegyi Klára, az MTA doktora, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének kutató professor emeritája.

Jeney András Ivánnak, az orvostudomány doktorának, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet professor emeritusának több daganatgátló gyógyszer hatásmódjának megértését és újabb hatóanyagok tervezését elősegítő kísérleti onkológiai kutatásaiért, valamint az 5-etil-2’-dezoxiuridin és az 5-fluorouracil kombinációnak a daganatok terápiájába történő bevezetésére tett javaslatáért adományozták az elismerést.

Ovádi Judit, a biológiai tudomány doktora, az MTA Természettudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója, egyetemi tanár, a „metabolite channeling” mikroszkopikus és makroszkopikus szintű értelmezéséért és egzakt matematikai formába öntéséért, egy új, rendezetlen, agyspecifikus fehérje azonosításáért, szerkezeti és funkcionális jellemzőinek, fiziológiás és patológiás folyamatokban betöltött szerepének meghatározásáért, illetve az axonális mielinhüvely és bizonyos konformációs betegségek, elsődlegesen a szinukleinopátiák kialakulásában játszott alapvető szerepének kimutatásáért vehette át az Eötvös József-koszorút.

Szépvölgyi János, az MTA doktora, az MTA Természettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese a műszaki kémia területén elért kiemelkedő tudományos kutatási és fejlesztési eredményeiért kapta a díjat.

Cégek is támogatják a kutatói teljesítmények elismerését 

A Richter Gedeon Nyrt. és a Magyar Tudományos Akadémia által alapított Bruckner Győző-díjat Kéri Györgynek, a biológiai tudomány doktorának, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanárának, a Vichem Kft. tudományos igazgatójának, a 40 éven aluli kutatóknak adományozott Bruckner Győző-díjat pedig Mándity Istvánnak, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusának ítélte oda a díj kuratóriuma. A Pungor Ernő-díjat Kónya Zoltán, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára vehette át.A Magyar Tudományos Akadémia elnöke által az igazgatási és kutatásszervezési feladatok során kiváló munkát végző személyek elismerésére, példamutató teljesítményük jutalmazására alapított Szily Kálmán-díjat idén Hay Diana, az Akadémiai Levéltár osztályvezetője kapta. Az Oláh György-díj kuratóriuma által odaítélt Oláh György-díjat Soós Tibor, az MTA Természettudományi Kutatóközpont kutatócsoport-vezetője vehette át. A Paksi Atomerőmű Zrt. és a Wigner Jenő-díj kuratóriuma Wigner Jenő-díját Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal volt főigazgatója, valamint Török Szabina, az MTA doktora kapta.

A MOL Tudományos Díjat megosztva Geiger Andrásnak, a MOL Nyrt. termékfejlesztő mérnökének és Puskás Sándornak, a MOL GROUP kutatás-fejlesztés vezető szakértőjének, továbbá Bozóki Zoltánnak, az MTA doktorának, az MTA-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoport tudományos tanácsadójának, Szabó Gábornak, az MTA rendes tagjának, az MTA-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoport vezetőjének, Mohácsi Árpádnak, az MTA-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoport tudományos főmunkatársának,Varga Attilának, a Hobré Laser Technology Kft. szoftverfejlesztő egysége vezetőjének és Gulyás Gábornak, a Hilase Fejlesztő, Gyártó, Szolgáltató Kft. munkatársának ítélték oda.

A Mikó Imre-díjat, valamint a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány Mikó Imre-emlékplakettjét az aktív szakember kategóriában megosztva kapta Kirilly Kálmán, a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Biztosítóberendezési Osztály osztályvezetője és Szabó András a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék szakcsoportvezető egyetemi docense. Életmű kategóriában a kuratórium Vincze Tamás okleveles közlekedésmérnöknek, szakmérnöknek, a Vasúti Tudományos Kutató Intézet nyugalmazott igazgatójának ítélte oda a díjat.

A Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályainak képviselőiből és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala díjbizottságának tagjaiból álló kuratórium Akadémiai Szabadalmi Nívódíjban Bozóki Zoltánt, az MTA doktorát, az MTA-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoport tudományos tanácsadóját és Iván Bélát, az MTA levelező tagját, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézetének kutatóprofesszorát részesítette.

A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottsága és a Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön Alapítvány a SZAB Ifjúsági Díjat Hegedus Ioan Andreinek adományozta a Hommage à Semmelweis című pályamunkájáért, amelyben újszerű megközelítéssel ábrázolja Semmelweis Ignácnak, az anyák megmentőjének munkásságát.

***

A magyar tudomány ünnepe idei rendezvénysorozatán november végéig országszerte körülbelül kétszáz eseményen várják a tudomány iránt érdeklődőket.

Budapesten az MTA Székházban november 10. és 20. között az eddigi kettő helyett kilenc nagyobb ismeretterjesztő előadást tartanak egy-egy téma legkiválóbb hazai kutatói. Hogyan alakul Magyarország demográfiai helyzete? Milyen Magyarországon élnek majd gyermekeink? Mi lesz a menekültválsággal? Miért terjed az oltásellenesség? Hogyan működhet a homeopátia? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kaphatnak választ azok, akik ellátogatnak az Akadémia idén 150 éves Duna-parti palotájába.

(A tudósítás forrása itt, tessék kattintani!)