Halálbüntetés elleni világnap, 2015: kábítószerért halál

A múlt két évben világszerte legalább tizenegy ország – közte Kína, Indonézia, Irán, Malajzia és Szaúd-Arábia – szabott ki halálbüntetést vagy rendelt el kivégzéseket kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért, mindemellett pedig országok tucatjai tartják fenn a halálbüntetés lehetőségét az ilyen bűncselekmények esetében.

„Elkeserítően sok ország ragaszkodik ahhoz a téves elképzeléshez, hogy emberek megölésével valamiképpen gátat vethetnek a függőségnek és csökkenthetik a bűnözést. A halálbüntetés a legkisebb mértékben sem járul hozzá a bűnözés elleni küzdelemhez, és a kábítószerfüggők sem jutnak ezáltal könnyebben kezelésekhez” – jelentette ki  Chiara Sangiorgio, az Amnesty International halálbüntetési szakértője.

A nemzetközi jog szerint halálbüntetést csak a „legsúlyosabb bűncselekményekért” lehet kiszabni – ez a fogalom pedig általában csak a szándékos emberölést jelenti. A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények nem tartoznak ebbe a kategóriába. A nemzetközi szabályozás célként tűzi ki az államok számára, hogy a halálbüntetés eltörlése felé haladjanak.

Számos ország mégis azzal igazolja a halálbüntetés használatát, hogy a kábítószer-kereskedelem, illetve a kábítószerrel való visszaélés elleni módszerként tekint rá. Ezek az országok nem veszik figyelembe azokat a bizonyítékokat, melyek szerint az emberi jogokra és a közegészségügyre összpontosító intézkedések – beleértve a kábítószerekkel való visszaélés megelőzését és a kezelésekhez való hozzáférést – hatékonynak bizonyultak a kábítószerrel kapcsolatos halálesetek elkerülésében és a fertőző betegségek terjedésének megelőzésében. Még az erőszakos bűncselekményekkel kapcsolatban sincs arra bizonyíték, hogy a kivégzés lehetősége nagyobb elrettentő erővel bírna, mint más büntetések.

Indonéziában például a Joko Widodo elnöksége alatt működő kormány felesküdött, hogy a halálbüntetést a „nemzeti kábítószer-vészhelyzet” elleni küzdelemre fogja használni. Csak az idén tizennégy, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményért elítélt személyt végeztek ki, és a kormány kijelentette, hogy a kegyelem lehetőségét mindenkitől megtagadja, akit kábítószerrel kapcsolatos ügyben ítéltek el.

„A halálbüntetés alkalmazása kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények esetén messze nem az egyetlen probléma. Shahrul Izani Suparman például mindössze 19 éves volt, amikor több mint200 grammmarihuánát találtak nála. Automatikusan feltételezték, hogy kábítószer-kereskedő, majd később halálbüntetésre ítélték Malajziában” – mondta Chiara Sangiorgio.

Több olyan országban, ahol előszeretettel szabják ki a halálbüntetést kábítószerrel kapcsolatos eljárások során, az igazságtalanságot az is súlyosbítja, hogy az ítélet megszületéséhez vezető tárgyalások egyértelműen tisztességtelenek. Indonéziában, Iránban és Szaúd-Arábiában is rendszeresen megtagadják a vádlottaktól az ügyvédhez való hozzáférést, vagy olyan „beismerő vallomások” alapján ítélik el őket, amelyekhez kínzással vagy más kegyetlen bánásmóddal jutnak hozzá.

Jövő áprilisban az ENSZ Közgyűlése – a szervezet legfőbb tanácskozó testülete – rendkívüli ülést fog tartani a kábítószerek kapcsán, hogy megvitassa a világ kábítószer-ellenőrzési prioritásait, beleértve a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekményekért kiszabott halálbüntetést is. Legutóbb 1998-ban tartottak kábítószerekkel kapcsolatos rendkívüli ülést.

„Az ENSZ Közgyűlésének jövő évi rendkívüli ülése fontos lehetőséget kínál az államoknak annak szavatolására, hogy a kábítószerekkel kapcsolatos jogszabályok nemzeti és nemzetközi szinten is megfeleljenek a nemzetközi emberi jogi előírásoknak. A halálbüntetés teljes eltörléséhez vezető úton az az első lépés, hogy az államok egyszer és mindenkorra felhagynak a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények esetében a halálos ítéletek kiszabásával” – hangsúlyozta Chiara Sangiorgio.

• Csak Kínában több embert végeztek ki a tavaly, mint a világ összes többi országában együttesen, azonban mivel a halálbüntetéssel kapcsolatos adatok államtitoknak minősülnek, lehetetlen meghatározni a kivégzettek pontos számát. Az ellenőrizhető adatok alapján a halálos ítéletek nagy hányada kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények eredményeként születik. Kína tett egy-két bátortalan lépést a halálos ítéletek csökkentése felé, például szűkítette a kivégzéssel büntethető bűncselekmények körét. A kábítószerekkel kapcsolatos bűntények azonban továbbra is ebbe a kategóriába esnek.

• Irán ezüstérmes a kivégzésekben, csak Kína előzi meg a sorban. A múlt évtizedekben emberek ezreit végezték ki kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért. Irán elképesztően szigorú kábítószerekre vonatkozó törvényei közé tartozik például, hogy már30 grammheroin vagy kokain birtoklásáért is kiszabhatják a halálbüntetést. Csak az idén már több mint 700 kivégzésre került sor – a kivégzettek közül pedig sokan külföldi állampolgárok vagy hátrányos társadalmi-gazdasági hátterűek voltak.

• Indonéziában 14 személyt végeztek ki az idén, valamennyit kábítószer-kereskedelem vádjában találták bűnösnek. Nagy visszalépés ez az országnak, hiszen pár éve még úgy tűnt föl, el fogják törölni a halálbüntetést, valamint sikeresen kezdeményezték a külföldön a siralomházban várakozó indonéz állampolgárok büntetésének enyhítését is. A halálbüntetés kiszabásának folyamatát az igazságtalanság jellemzi: a gyanúsítottakat rendszeresen addig kínozzák, amíg ki nem csikarják belőlük a „vallomást” vagy tisztességtelen tárgyalások során ítélik el őket.

• Malajziában a kábítószer-kereskedelem kötelező halálbüntetéssel jár, és aki egy bizonyos mennyiséget meghaladó tiltott anyagot birtokol, arról automatikusan feltételezik, hogy kábítószer-kereskedő. Malajzia nem tesz közzé információkat a kivégzésekről, de az Amnesty International megfigyelései szerint a múlt évek halálos ítéleteinek fele kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményekért született.

• A múlt három évben az egekbe szökött a kábítószerekkel kapcsolatos kivégzések száma Szaúd-Arábiában. Tavaly 94 embert végeztek ki, akinek csaknem felét ilyen bűncselekményekért ítélték el. Szaúd-Arábia igazságszolgáltatási rendszeréből azok az alapvető garanciák is hiányoznak, amelyek biztosítanák a tisztességes eljáráshoz való jogot. A halálos ítéleteket gyakran tisztességtelen vagy éppen gyorsított eljárások keretében hozzák meg, amelyek néha titokban folynak.

Az Amnesty International tavaly és az idén a következő országokban szerzett tudomást kábítószerekkel kapcsolatos kivégzésekről vagy halálos ítéletekről: Kína, Indonézia, Irán, Kuvait, Malajzia, Szaúd-Arábia, Szingapúr, Srí Lanka, Thaiföld, Egyesült Arab Emírségek és Vietnam. Ma a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények – amelyek a kábítószer-kereskedelemtől a kábítószer birtoklásáig számtalan vádat felölelnek – több mint 30 országban büntethetők kivégzéssel.

Az Amnesty International kivétel nélkül minden esetben ellenzi a halálbüntetés kiszabását, tekintet nélkül a bűncselekmény mibenlétére vagy körülményeire, a vádlott bűnösségére vagy ártatlanságára, illetve a kivégzés módjára. A halálbüntetés sérti az élethez való jogot, ahogy azt az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata meghatározza. Ez a létező legkegyetlenebb, legembertelenebb és legmegalázóbb büntetés.