Zsidó Kulturális Fesztivál: bemutatják a Zsinagógák népe című filmet
Csontos János, a mű producere a hírügynökségnek elmondta: a díszbemutatón látható film teljes, összesen 100 perces, négyrészes változatát szombaton kezdik el vetíteni a Duna televízióban. A filmben Klein Rudolf építészettörténész az ókortól a második világháborúig tekinti át a magyarországi zsinagógaépítészetet. Kiemelte: Klein Rudolf a szerzője a Zsinagógák Magyarországon 1782–1918 című kötetnek, amely az első átfogó mű a történelmi Magyarország zsinagógaépítészetéről. „Ezért őt kértük fel arra, hogy Kismartontól Husztig, Szabadkától Nagyszombatig az egész Kárpát-medencében a fontos építészeti jelentőségű zsinagógákat bemutassa” – mondta a producer.
Kitért arra, hogy Klein Rudolf mindenütt a helyszínen beszélt a zsinagógákról, magyarul és angolul. A film narrátora a magyar változatban Németh Kriszta, az angol variációban pedig Patrick Mullowney. Az volt a cél, hogy külföldön, például az Egyesült Államokban és Izraelben is bemutatható legyen a film, vigye Magyarország hírét – mondta a producer, hozzátéve: a filmből dvd-változat is készült, Klein Rudolf zsinagóga-fotóit tartalmazó kísérőfüzettel. Továbbá a magyar mellett az angol nyelvű, szintén négyrészes verzió is elérhető az interneten.
A producer elmondta: több tucat zsinagógát jártak végig, mintegy 40 helyszínen forgattak, nem csupán itthon, hanem a környező országokban is. A többi között Bonyhád, Győr, Huszt, Kismarton, Mád, Nagyszombat, Pápa, Pozsony, Sopron, Szabadka, Temesvár, Tokaj, Zalaegerszeg zsinagógáit ismertetik meg a nézőkkel. Természetesen szerepel a filmben a budai a várbeli két zsinagóga mellett az újabb építésű Dohány utcai és a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga is.
Csontos János kitért arra, hogy építészeti filmesként már minden magyarországi nagy felekezet templomait végigfilmezte, eddig 150 építészeti filmet készített munkatársaival – elsősorban a köztévé megrendelésére. „Örültem annak, hogy most a zsinagóga-építészetről is mód nyílt forgatnom, hiszen nem is volt még ilyen sorozat filmes feldolgozásban. Ezúttal a történelmi adottságok miatt kortárs építészetről nem beszélhetünk, mert nem épülnek új zsinagógák, az egyetlen csepeli kísérlet is elakadt. Tehát építészettörténeti, művészettörténeti szempontból lehetett a témát megfogni” – mondta. A film a vészkorszakot is érinti, de alapvetően nem történelmi film, hanem az építészetre, az értékfelmutatásra, értékőrzésre helyezi a hangsúlyt.
Az alkotó kiemelte: a zsinagógák Magyarország rejtett kincsei közé tartoznak. A film azt az együttélést próbálja bemutatni, amelynek révén a zsinagógák gazdagították Magyarország épített kincseit – fogalmazott.
Beszélt arról is, hogy számos zsinagóga felújításra szorul; néhány helyen ez már példaszerűen meg is történt. A zsinagógákat sok helyen visszavette a gyülekezet, számos épületet pedig kulturális célra használnak: színház, könyvtár, művelődési központ működik bennük. Arról beszélt, hogy a zsinagógaépítkezések mindig összefüggtek a magyarországi zsidóság helyzetével.
„A filmből az világlik ki, hogy a vészkorszaktól eltekintve, kilenc évszázadon át átlagosan sokkal jobb helyzetben voltak a Kárpát-medencében a zsidó felekezetűek, mint bárhol Európában” – mondta, hozzátéve, hogy ezzel együtt azért jellemzőek voltak olyan építészeti megszorítások, hogy a zsinagógák például nem nézhettek az utcafrontra, léteznek zsinagógák, amelyek egy háztömb belső udvarában találhatók.
Hangoztatta: nincsen zsinagóga-stílus, hanem mindig a magyar történeti stílusnak megfelelő zsinagógákat építettek. „Ahány korszak, annyiféle zsinagóga. Ez a sokszínűség volt az egyik dolog, ami felkeltette az érdeklődésemet” – jegyezte meg.
A film a holokauszt-emlékév alkalmából készült, a Civil Alap 2014 Pályázati Program kilencmillió forintos támogatásával.
