Fogyasztói érdekeket sértő magatartás miatt az Invitelt 80, az UPC-t 10 millióra büntette az NMHH
Az NMHH elnöke által kihirdetett, és augusztus 1-jétől hatályba lépett új rendelet az előfizetői szerződésekről a jövőben egyértelmű partneri helyzeteket hoz létre szolgáltató és fogyasztó között.
A hatóság felügyeli az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok érvényesülését, megtartását, az általános szerződési feltételekben foglaltak teljesítését, és ellenőrzi a döntések végrehajtását.
A szankció formáját és a bírság mértékét a hatóság több szempontot figyelembe véve alakítja ki, így például az eset súlyát és az érintett előfizetők nagy számát, az ismételtséget, a jogsértéssel okozott érdeksérelmet, az elért vagyoni előnyt is mérlegelve.
Az előfizető és szolgáltató érdekérvényesítő képességei általában látványosan eltérnek egymástól. A hatóság emiatt kiemelt feladatának tekinti az előfizetők érdekeinek védelmét, együttes érvényesítését, és folyamatos ellenőrzését annak, hogy a szolgáltatók a jogszabályoknak megfelelően csak rendkívül indokolt esetben módosíthassák egyoldalúan az előfizetői szerződéseket.
Az NMHH általános hatósági felügyeleti eljárásban vizsgálta az Invitel január 1-jétől egyoldalú ÁSZF módosítással végrehajtott díjemelésének jogszerűségét, hogy az megfelel-e az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban foglalt rendelkezéseknek. Az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok egyértelműen úgy rendelkeznek, hogy a szolgáltató az egyedi előfizetői szerződésre is kiterjedően saját döntése alapján az előfizető számára hátrányosan csak abban az esetben jogosult lényeges kérdésben egyoldalúan módosítani az előfizetői szerződést, ha azt a körülményekben bekövetkezett, a szerződés megkötésekor előre nem látható, lényeges változás indokolja.
A szolgáltató 2015. január 1-jei hatállyal egyoldalúan módosította az ÁSZF-ét, amit egyrészt az elektronikus hírközlésről szóló törvény (Eht.) számlázásra vonatkozó új biztonsági követelmények bevezetésével, másrészt a jelentős befolyásoló erejű (JBE) médiaszolgáltatók által alkalmazott műsordíj változásával, harmadrészt pedig utólag a körülményekben beállt változásokkal indokolt.
Az Invitel díjemelése egyéni előfizetők százezreit érintette, és kiterjedt mindhárom általa nyújtott alapszolgáltatásra, határozott és határozatlan időtartamú szerződésekre, illetve havi és forgalmi díjakra egyaránt. Az egyoldalú szerződésmódosítása azonban sértette a fogyasztói érdekeket, mert a szolgáltatónak az előfizetői szerződés egyoldalú módosítására csak pontosan körülhatárolt esetekben van lehetősége. A hatályos rendelkezések szerint a szerződések kizárólag a felek kölcsönös akaratával módosíthatóak. Egyoldalú módosításra csak kivételes esetben van lehetősége, például amikor a bekövetkező változások mértéke, intenzitása, gyors lezajlása nem teszi lehetővé a rendes üzletmenet keretében a szerződések kétoldalú módosítását, illetve a megváltozott helyzethez igazodó új díjcsomag-struktúra kialakítását. Ha ez a kivételes helyzet nem áll fenn, a szolgáltató csak kétoldalúan, az előfizetővel létrehozott konszenzus alapján módosíthatja a szerződést.
A szolgáltató jogellenes magatartása miatt a hatóság az elektronikus hírközlésről szóló törvényben rögzített jogkövetkezményeket alkalmazta, és 80 millió forint pénzbírságot szabott ki az Invitel-re, valamint 250 ezer forint bírsággal sújtotta az irányadó elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok ismételt megsértése miatt a vezető tisztségviselőt is. Az NMHH az Invitel egyoldalú szerződésmódosítással összefüggő gyakorlatát 2011 óta már számos alkalommal jogsértőnek találta, és többször megbírságolta a szolgáltatót, valamint felhívta figyelmét, hogy kizárólag az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban foglalt feltételek fennállása esetén módosítsa egyoldalúan az előfizetői szerződést. Az elsőfokú döntés még nem jogerős, azzal szemben az Invitel fellebbezhet a hatóság elnökénél.
Az NMHH 2013. március 11-én hatósági ellenőrzés során vizsgálta, hogy a UPC hatályos ÁSZF-e megfelel-e az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban foglalt rendelkezéseknek. A vizsgálat azzal zárult, hogy a szolgáltató valószínűleg jogsértően járt el, ezért a hatóság általános felügyeleti eljárást indított 2013. szeptember 26-án, amely elmarasztaló határozattal zárult, mivel a szolgáltató vezetékes műsorterjesztés, internet-hozzáférés és bérelt vonali, valamint helyhez kötött telefon szolgáltatások nyújtására vonatkozó ÁSZF-ei jogsértőek voltak.
Az NMHH az ÁSZF módosítására, és legutóbb 1,1 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a szolgáltatót. Az NMHH 2015. június 29-től újfent egy általános hatósági felügyeleti eljárásban vizsgálta, hogy a UPC eleget tett-e a hatóság korábbi döntésében foglaltaknak és módosította-e a jogsértő ÁSZF-eket.
A vezetékes műsorterjesztésre, internet-hozzáférésre és helyhez kötött telefonszolgáltatásra vonatkozó ÁSZF nem tartalmazta a szolgáltató hibabejelentőjének nyitvatartási idejét, a hibaelhárításra nyitva álló határidővel kapcsolatos feltétel meghatározása pedig továbbra is jogsértő volt. Az internet-hozzáférés és bérelt vonali szolgáltatásra vonatkozó ÁSZF-ben az extrém használat miatt megvalósított korlátozás ideje alatt a teljes összegű havidíj felszámítása jogszabály ellenes, mivel a szolgáltató a szolgáltatás korlátozása idejére kizárólag a nyújtott szolgáltatással arányos díjat számíthat fel.
A szolgáltató csak az eljárás megindítását követően törölte a jogellenes ÁSZF feltételeket, miután tudomására jutott a vizsgálat és ezzel az egy éves késedelemmel súlyos érdeksérelmet okozott valamennyi előfizetőjének.
A szolgáltató jogellenes magatartása miatt a hatóság az elektronikus hírközlésről szóló törvényben rögzített jogkövetkezményeket alkalmazta – a fokozatosság és az arányosság elve szerint –, és 10 millió forint pénzbírságot szabott ki a cégre az irányadó elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok ismételt megsértése miatt. Az elsőfokú döntés még nem jogerős, azzal szemben a szolgáltató fellebbezhet a hatóság elnökénél.
