A magyar gazdasági lassulásával számol a Capital Economics – Görögország kilép az eurózónából?

A tanácsadó műhely számára evidens a dollár további erősödése. Közép-Európa számára tartós gazdasági felfutást, a térség valutáinak felértékelődését prognosztizálják a Capital Economics-nél. E tekintetben hazánk kilátásairól azonban rosszabb a véleményük.

Julian Jessop Zentai Péter Görögországgal kapcsolatos kérdésére reagálva azt mondja, hogy nem hisznek ebben a kiegyezési folyamatban és szerintük Görögországot erőltetetten igyekeznek benntartani az euróövezetben.

„A németek számára a politikai kockázat tompítása magasabb rendű érdek, mint a közgazdasági mérlegelések eredménye… Schäuble pénzügyminiszterről száz százalékosan tudható, hogy mielőbb ki akarja tessékelni Görögországot az övezetből, Merkel kancellár ezt a témát időben még szeretné elodázni” – nyilatkozta az Alapblog.hu-nak Jessop.

Görögország nem érett meg arra, hogy hivatalos fizetőeszköze az euró maradhasson. Görögországnak saját, erősen leértékelhető pénzre van szüksége, adósságainak nagy részét csak akkor engedhetik el, ha kilép az övezetből. „Mindenki megkönnyebbül az ősz végére, amikor Görögország – szerintünk legalábbis – ki fog lépni az övezetből” – teszi hozzá a közgazdász.

A világgazdasági kihívásokra reagálva a következő fontossági sorrendet állapítja meg a szakértő: „A piacok alakulására erőteljes hatással lesz az, hogy miként alakul az amerikai monetáris politika. Kína gigantikus ipari termelőhatalomból szolgáltatás-központú „birodalommá válik”, a helyi fogyasztás jelentősége felértékelődőben van, az ipari termelésé leértékelődik. Ez példátlan kísérletsorozat, amelynek kudarcába belebukhat az ország politikai vezetése.”

Ugyanakkor meghatározó Kína jelentősége a nyersanyagárak tekintetben. Téves elképzelés, hogy a kőolaj világpiacán az Iránnal kapcsolatos megegyezés a fő tényező. Valójában Irán olajexportjának a jövő évben történő felszabadítása kevésbé nyomja le az árakat, mint az, hogy Irak tetemesen több olajjal tudja ellátni a világgazdaságot.

A leglényegesebb tényező, hogy Kína nyersolaj-szükséglete csökken.

Amerikában viszont a monetáris politika valószínűsíthető módosulása (a Fed várható kamatemelése) a dollárra lesz döntő hatással. A dollár további látványos erősödése szinte elkerülhetetlen. Hamarosan és tartósan az euró és a dollár egyenértékűvé válik, az arany ára most esik ugyan, de azt várjuk, hogy az amerikai kamatemelési periódus tartóssá válásával a nemesfém számottevő mértékben visszaerősödik előbb az 1200, majd az 1400 dollár/uncia szintre.

„Mind geopolitikai, mind gazdasági szempontból egyre fontosabbnak tartjuk a közép-kelet-európai régiót, mert Európán belül tartósan a legmagasabb gazdasági növekedésre képes, különösen Lengyelország és Románia; mindkettő esetében évi 3,5-4 százalékos gazdasági növekedéssel lehet számoni. Fenntarthatónak ítéljük meg Csehország és Szlovákia várható teljesítményét is.

Julian Jessop, a Capital Economics vezető közgazdásza kijelentette: Magyarországét viszont az említettekhez képest gyengébbnek tartjuk. Önöknél ugyanis a GDP-növekedést szinte kizárólag a korábbi egyszeri bevételek felhasználása, illetve az EU-támogatások adják. Csakhogy ezek a támogatások lassan megszünnek, miközben a politika, azon belül mind a monetáris, mind a fiskális politika kiszámíthatatlan. A jövőre gazdasági lassulást várunk Magyarországon.

Ugyanakkor a térség minden valutáját, a forintot is beleértve, az euróval szemben felértékelődési fázisban látjuk a következő évekre vonatkoztatva. Szerintünk a jövő év elejétől átlagosan háromszáz forintos euróval lehet számolni” – fejezte be gondolatait Julian Jessop.