Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság regionális képviselőjének nyílt levele a Magyar Országgyűlés tagjaihoz

A következő napokban a magyar Országgyűlés több olyan törvényi változtatást készül sürgősséggel megtárgyalni, amelyek elfogadása a háborús zónákból érkező menedékkérők életét és biztonságát súlyosan veszélyezteti. Amennyiben a menedékjogi, idegenrendészeti és az államhatárról szóló törvény módosításait elfogadják, úgy ez a szerb–magyar határra tervezett kerítéssel és Szerbia biztonságos országgá nyilvánításával együtt azt eredményezheti, hogy Magyarországon nemzetközi védelemhez jutni egy üldözött számára gyakorlatilag lehetetlen lesz.

Biztos vagyok benne, hogy egyetért velünk abban, hogy a bombák és puskagolyók elől menekülő asszonyokat, gyermekeket, fiatalokat és időseket emberségesen és együttérzéssel kell fogadni, összhangban a világ egyik legősibb és legnemesebb hagyományával, amely szerint az arra rászorulóknak menedéket kell nyújtani.

Ma a világ Magyarországra figyel, amikor ezeknek a kiszolgáltatott nőknek, gyermekeknek, családoknak nincs más választása, mint hogy itt próbáljanak biztonságot találni. A javasolt jogszabály-módosítások nyomán ők olyan jogi és fizikai akadályokba ütközhetnek, amelyek számukra végzetes következményekkel járhatnak.

Az Ön döntése sok ezer ember számára élet-halál kérdése. A módosítások korlátoznák az ország területéhez való hozzáférést, aláásnák a tisztességes eljáráshoz való jogot, amely azt eredményezheti, hogy az arra rászoruló emberek nem kapnak nemzetközi védelmet. Különösen aggasztó, hogy a módosítások továbbra is lehetővé tennék a menedékkérők elhúzódó fogvatartását és a családok őrizetét. Menedéket kérni nem bűn, gyermekeknek pedig különösképp nem szabad rácsok mögött lennie.

Ezek a javaslatok erkölcsi és humanitárius szempontból egyaránt aggályosak, és nem állnak összhangban az ország nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeivel sem.

Magyarország joggal lehet büszke arra, hogy ajtaja mindig nyitva állt a történelem legsúlyosabb viharai elől menekülők előtt. Ma a helyzet sajnos ismét drámai és a nemzetközi közösség számít Magyarország szolidaritására és együttérzésére. A menedékkérők több mint háromnegyede Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkezik ide, olyan országokból, ahol brutális háború dúl. Az onnan menekülők zömét eddig a szomszédos országok fogadták be: Törökország jelenleg-1,7 millió, Libanon 1,1 millió, Pakisztán és Irán pedig 2,5 millió menekültről gondoskodik.

Tisztelt Képviselő Úr, Asszony! Kérem, hogy egy pillanatra képzelje bele magát egy szíriai menekült helyzetébe. Mit tenne, ha házát lebombáznák, családja élete veszélybe kerülne és az egyetlen halovány reménysugarat a biztonságosnak tűnő Európa jelentené az Ön számára? És mit érezne, ha ide érve falakat és bürokratikus akadályokból épült tornyokat találna?

Természetesen elismerjük az államok jogát arra, hogy megvédjék határaikat és polgáraik biztonságát, de véleményünk szerint ezt oly módon is lehet biztosítani, hogy az ne sodorja veszélybe a védelemre szorulókat. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság kész a magyar hatóságokkal együttműködve olyan megoldásokat találni, amelyek megfelelnek a nemzetközi jog betűjének és szellemének is.

Magyarország menekültjeit a világ 1956-ban tárt karokkal fogadta. Kérem, hogy amikor a fent említett javaslatok a Parlament elé kerülnek, Ön is a globális szolidaritás elvét szem előtt tartva döntsön a menekült családok sorsáról. Biztos vagyok benne, hogy ezekben a nehéz időkben Ön is a gyengék, az áldozatok és az üldözöttek pártjára áll.

 

Üdvözlettel

 

 

 

 

 

 

Montserrat Feixas Vihé,

az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság

regionális képviselője