Juncker-terv elfogadva: 315 milliárd euró beruházásösztönzésre
A Parlament a stratégiai befektetések európai alapjára (EFSI) vonatkozó szabályokat 464 szavazattal, 131 ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett fogadta el. A szavazással a Parlament részéről lezárult az a gyors jogszabály-alkotási eljárás, amelynek eredményeképpen a Bizottság kérésének megfelelően már nyáron felállhat az alap.
A Parlament tompította a kutatási és a közlekedési pénzek megvágását
A Parlament célja a terv mögött álló garanciaalap finanszírozási szerkezetének és az alap irányításának átalakítása, az alap mindennapos működésének javítása, és a demokratikus elszámoltathatóságának fokozása volt. A parlamenti tárgyalódelegáció által elért eredmények a következők:
# A Parlament 1 milliárd euróval csökkentette az alap létrehozása miatt az unió Horizon 2020 kutatási programjából, és a CEF közlekedési, digitális és energiahálózati programtól elvont összeget. A Horizon 2020 így 2,2 milliárd euróval, a CEF pedig 2,8 milliárd euróval járul hozzá a garanciaalaphoz, amely mindkét program esetében 500 milliárddal alacsonyabb összeg a Bizottság által eredetileg tervezettnél.
# A Parlament által lefaragott 1 milliárd eurót a Bizottság a 2014-i és 2015-i költségvetésben felhasználatlanul maradt forrásokból pótolja.
# A Parlament jóváhagyja a finanszírozásra jogosult programokat jóváhagyó befektetési bizottság ügyvezető igazgatójának és helyettesének kinevezését.
# A Parlament elérte, hogy a jóváhagyott projektek listája nyilvános legyen.
# A Parlament kivívta, hogy a projekt-kiválasztási kritériumok és az egyes projektek céljai kötelezően összhangban álljanak az Unió általános célkitűzéseivel.
A Parlament és a Tanács közötti megállapodás részletei a háttéranyagban olvashatók (angolul).
A jelentéstevők megjegyzései
A költségvetési bizottság részéről José Manuel Fernandes portugál néppárti képviselő kifejtette:
„A Juncker-terv újszerű eszköz, amely nagy lökést ad majd az európai gazdaságnak. 240 milliárd eurót fektetünk be, további 75 milliárd euró pedig egyenesen a gazdaság gerincét alkotó, a magánszektorban található munkahelyek kétharmadát és az európai vállalkozások 99 százalékát alkotó kis- és középvállalkozásoknak megy. Egy politikus sem hoz létre munkahelyet, de segíthet azoknak, akik ezt teszik."
A gazdasági és monetáris bizottság részéről Udo Bullmann német szocialista képviselő hozzáfűzte:
„Az Európai Parlament utat nyitott az Európában annyira hiányzó beruházásoknak. Gondoskodtunk róla, hogy az Unió modernizálja a gazdaságát, ne pedig a múltba vezesse azt vissza. A stabilitási és növekedési egyezmény sem bünteti a tagállamokat szankciókkal abban az esetben, ha EFSI befektetések miatt lépné át a költségvetési hiányküszöböt. Ráadásul a színfalak mögötti döntéseknek is véget vetettünk: a felelősségi köröket egyértelműen elosztottuk, az Európai Parlament pedig demokratikus szerepet játszik az ügyvezető igazgató kinevezésében."
Következő lépések
A szabályok parlamenti elfogadását követően most a Miniszterek Tanácsának kell jóváhagynia a tervet. A Tanács június 9-én már nem hivatalosan jóváhagyta a jogszabálytervezetet, amelynek hivatalos jóváhagyása írásos eljárásban zajlik majd. A Juncker-tervről szóló rendelet ezt követően, július elején lép életbe, maga az alap pedig szeptembertől működik.
A tavaly novemberben bemutatott Juncker-tervvel létrehozott EFSI alaphoz az Európai Beruházási Bank (EIB) 5 milliárd euróval, az európai költségvetésből finanszírozott garancialap pedig 16 milliárd euróval járul hozzá. Ebből a 8 milliárd euróval feltöltött garanciaalapból fizeti ki az EIB az esetleges garancialehívásokat. A Parlament és a Tanács nyolc tárgyalási forduló során jutott megegyezére a Bizottság eredeti javaslatának módosításáról.
