A kormány állításával ellentétben: Paks II nem tud működni állami támogatások nélkül

Az utóbbi időben számos tanulmány vizsgálta a Paksra tervezett új atomerőművi blokkok megtérülési kilátásait, költségvetési, és energiagazdálkodási hatásait. A most elkészült gazdasági szimuláció egy új szemponttal egészíti ki az eddigi közgazdasági elemzéseket. Az elemzők arra a kérdésre keresték a választ, hogy a nemzetközi szerződés szerinti 2,5 milliárd eurónyi (kb. 765 milliárd forint) önrészen felül szükség lesz-e további állami forrásokra Paks II működése alatt?

MEGTÉRÜL-E PAKS II.?

(Készítette az Energiaklub számára az Infotandem.) 

Az erőmű-társaságnak a működés éveiben egyfelől folyamatosan ki kellene termelnie az orosz hitel adósságszolgálatából adódó pénzügyi kötelezettségeket, másrészt bizonyos mértékű nyereséget is biztosítania kellene a beruházónak, aki ez esetben a Magyar Állam. Mindezen igények, követelmények mellett az erőmű-társaságnak számos olyan számviteli előírást is teljesítenie kell, amely meghatározza, hogy adott bevételek és kiadások mellett az egyes években addicionális tőkepótlásra és/vagy hitelfelvételre szorul-e a vállalat.
 
E paraméterek várható alakulását modellezték a kutatók, számos forgatókönyvet megvizsgáltak.
 
Közülük a legvalószínűbb eset, amely szerint a következő évtizedekben 25%-kal, azaz nagyjából az Európai Bizottság előrejelzésének megfelelő mértékben emelkedik majd a nagykereskedelmi áramár, amennyiért Paks II értékesíteni tudja a termelt áramot. Ebben az esetben a szimuláció eredménye szerint a Magyar Államnak a működés első két évtizedében évente átlagosan 100 milliárd forinttal kell kisegítenie a vállalatot, mert a várható bevételek nem lesznek elegendőek a felsorolt követelmények és kötelezettségek teljesítéséhez.
 
Az eredmények szerint a beruházás ebben az esetben súlyosan veszteséges lesz. Üzleti értelemben akkor térülne meg, vagyis akkor biztosítaná az üzleti beruházásoktól általában elvárt 8%-os hozamot, ha a jelenlegi nagykereskedelmi áramár 90–100%-kal emelkednék, azaz kb. duplájára nőne. Egy ilyen mértékű áremelkedés azonban irreális; magasan meghaladja a nemzetközi szervezetek előrejelzéseit.
 
„Ha Paks II működőképessége tartósan csak úgy tartható fenn, hogy az állami tulajdonos folyamatos pótlólagos forrásokat kénytelen nyújtani az erőmű működőképességének a fenntartásához, akkor ez egyértelműen olyan szelektív előnyt nyújt a társaságnak más áramtermelőkkel szemben, amely állami támogatásnak minősül. Ez az Európai Unió szabályozásaival ellentétes” – mondta Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub energiapolitikai szakértője.
 
A tanulmány készítőinek vélekedése szerint a magyar kormánynak változtatnia kellene a beruházáshoz fűződő kommunikációján: el kellene magyaráznia az állampolgároknak, hogy bár az atomerőműben termelt áram várhatóan nem lesz olcsó és az erőmű működtetése tetemes közpénzeket fog felemészteni, miért akarja mégis megvalósítani.
 
A szimulációs modellt az Energiaklub nyilvánosan elérhetővé tette, és közvetlenül is eljuttatja hazai és európai döntéshozóknak.
 
A részletes tanulmány és módszertan letölthető az Energiaklub honlapjáról.
 
A tanulmányhoz készült infografika megtekinthető itt.