Földünk minden századik lakója menekült? – háborúk, üldöztetések tízmilliókat tesznek földönfutóvá
...A háborúkban megöltek száma 180 ezerre emelkedett (2010-ben még 49 ezer volt). Húszezren terrorista akciók következtében haltak meg. Ezeknek az erőszakos cselekmények következményei a világgazdaságnak 14,3 billió dollárba kerülnek.
Veszedelmes új korszak beköszöntére figyelmeztet az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), miután legfrissebb jelentése szerint világszerte mintegy 60 millió ember kénytelen az otthonától elszakítva élni. Mint az ENSZ menekültügyi szervezetének ma közzétett jelentéséből kitűnik, az otthonukból háborúk, fegyveres konfliktusok és üldöztetés által elűzött emberek száma a menekültügyi főbiztosság léte óta sosem volt még olyan magas, mint most, ráadásul továbbra is gyorsan növekszik.
Az UNHCR Global Trends 2014 című legújabb éves jelentése azt mutatja, hogy tavaly meredeken nőtt azoknak a száma, akik arra kényszerültek, hogy elmeneküljenek az otthonukból: ez a szám 2014 végére elérte az 59,5 milliót, szemben az egy évvel azelőtti 51,2 millióval, illetve az egy évtizeddel ezelőtti 37,5 millióval. Soha eddig nem nőtt olyan mértékben a világ menekültjeinek száma egyetlen év alatt, mint tavaly.
A növekedés legfőbb oka a múlt években a 2011-ben kirobbant szíriai háború volt, amelynek nyomán az ország mára a világ első számú menekültkibocsátójává vált. Tavaly naponta átlagosan mintegy 45 000 ember lett menekült, menedékkérő vagy a hazájában maradva, de az otthonát elhagyva az ország valamely más részén biztonságot kereső belső menekült. Ez a szám négyszer akkora, mint négy esztendővel ezelőtt.
Ha a világ teljes népességét nézzük, ma minden 122 emberből egy menekült, belső menekült vagy menedékkérő. Ha a világ menekültjei egy országban élnének, az a Föld 24. legnagyobb lélekszámú országa lenne.
„Paradigmaváltás szemtanúi vagyunk, amikor az emberiség ellenőrizetlenül csúszik egy olyan korszak felé, amelyben a világszerte menekülésre kényszerítettek száma és a probléma kezeléséhez szükséges erőforrások léptéke mellett eltörpül minden, amit eddig bármikor láttunk – mondta António Guterres, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa. – Rettenetes, hogy miközben az egyik oldalon gyakorlatilag büntetlenül maradnak azok, akik kirobbantják a konfliktusokat, aközben a másikon a nemzetközi közösség minden jel szerint teljes mértékben képtelen az együttműködésre, hogy megállítsa a háborúkat és megőrizze a békét.”
Mint az UNHCR jelentéséből kiderül, szinte nincs olyan térsége a világnak, ahol ne nőne a menekültek és belső menekültek száma. A múlt öt évben legalább 15 új konfliktus robbant ki vagy lángolt fel újra. Nyolc közülük Afrikában (Elefántcsontparton, a Közép-afrikai Köztársaságban, Líbiában, Maliban, Nigéria északkeleti részén, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Dél-Szudánban, az idén pedig Burundiban); három a Közel-Keleten (Szíriában, Irakban és Jemenben); egy Európában (Ukrajnában); valamint három Ázsiában (Kirgizsztánban, illetve Myanmar és Pakisztán számos körzetében). E válságok közül alig néhány oldódott meg, ellenkezőleg, a legtöbb közülük ma is emberek tíz- és százezreit kényszeríti menekülésre. A múlt évben mindössze 126 800 ember tudott visszatérni a hazájába, kevesebb, mint bármikor a múlt 31 évben.
Mindeközben az Afganisztánt, Szomáliát és számos más országot évtizedek óta sújtó instabilitás eredményeként emberek milliói – akiket ezekben az országokban űzött el az erőszak az otthonukból, a biztonságot keresve – továbbra is vagy menekülnek, vagy – és egyre inkább ez a jellemző – évek óta a társadalom perifériájára szorulva tengődnek a saját hazájukban vagy másutt, megszenvedve a hosszú távú belső menekültsorssal vagy menekültléttel együtt járó állandó léleknyomorító bizonytalanságot.
A MENEKÜLTEK FELE GYERMEK
A világban dúló konfliktusok és az általuk okozott rettenetes emberi szenvedés egyik friss és látványos következménye az a drámai növekedés is, amely a biztonságot keresve, végső kétségbeesésükben életveszélyes tengeri utakra vállalkozó menekültek számában bekövetkezett, legyen szó akár a Földközi-tengerről, az Ádeni-öbölről és a Vörös-tengerről vagy éppen Délkelet-Ázsiáról.
Az UNHCR-jelentés rámutat: csak tavaly 13,9 millió ember vált újonnan menekültté – négyszer annyi, mint 2010-ben. Világszerte a múlt év végére 19,5 millióra nőtt a menekültek száma (szemben az egy esztendővel azelőtti 16,7 millióval). Az erőszak által saját hazájukon belül földönfutóvá tett emberek száma 38,2 millióra ugrott (a 2013. végi 33,3 millióról), és 1,8 millióan várták menedékkérőként, hogy a kérelmük ügyében döntsenek annak az országnak a hatóságai, ahova a biztonság reményében menekültek (egy évvel korábban ez a szám 1,2 millióra rúgott).
Riasztó adat, hogy a menekültek fele gyermek.
„Hatalmas lyukak tátonganak a menekültek ellátásának finanszírozásában, a háborúk áldozatairól gondoskodni és őket oltalmazni hivatott nemzetközi rendszer pedig súlyos hiányosságokkal küzd, aminek következtében az együttérzésre és segítségre szoruló emberek millióinak magukra hagyatva kell valahogyan túlélniük – hangoztatta António Guterres. – Egy olyan korszakban, amikor soha nem látott számú tömegek kényszerülnek menekülésre, soha nem látott léptékű humanitárius választ kell adnunk erre a helyzetre, egyben a világnak meg kell újítania a tolerancia, valamint a háborúk és az üldöztetés elől menekülő emberek védelme iránti elkötelezettségét.”
Ma Szíria „termeli ki” a világon a legtöbb belső menekültet (7,6 millió volt 2014 végén) és menekültet (3,88 millió). A menekülteket tekintetében másodikként utána következik Afganisztán (2,59 millió), a harmadik pedig Szomália (1,1 millió).
Miközben a számok ilyen meredeken emelkednek, a menekültekről való gondoskodás terhei a jómódú országok helyett drámai mértékben egyre inkább a szegényebb országokat sújtják. Szinte minden tíz menekültből egy (86 százalék) valamely gazdaságilag kevésbé fejlettnek tartott régióban vagy országban talált menedéket. Az összes menekült kereken negyede olyan országban él, amely az ENSZ legkevésbé fejlett országainak listáján szerepel.
EURÓPA (51%-OS NÖVEKEDÉS)
Az ukrajnai konfliktus, a Földközi-tengeren át rekordszámban a kontinensre érkezett 219 000 ember, valamint a Törökországban élő rengeteg szíriai menekült – miáltal Törökország a múlt év végén ott élő 1,59 milliónyi szíriaival a világ legnagyobb menekültbefogadó országává lépett elő – negatív és pozitív értelemben egyaránt élesen ráirányította a közfigyelmet azokra a kérdésekre, hogy a világ mit kezdjen a menekültekkel.
Az Európai Unióban tavaly Német- és Svédországban adták be a legtöbb menedékkérelmet. Összességében Európában az év végére elérte a 6,7 milliót azoknak a száma, akik az otthonukból elűzve ott kerestek biztonságot – szemben az egy évvel azelőtti 4,4 millióval. Ezen belül a két legnagyobb menekültcsoport a Törökországban élő szíriaiaké és az Oroszországi Föderációban élő ukrajnai állampolgároké volt.
MAGYARORSZÁG
A Magyarországra érkező menedékkérő száma 2014-ben több mint megkétszereződött 2013-hoz képest: az UNHCR adatai szerint tavaly mintegy 41 400 új menedékkérelmet adtak, az előző évben 18 600-at. E növekedés következtében az ország tavaly a 9. legtöbb menedékkérőt fogadta be a világon. A legtöbben Koszovóból, illetve Afganisztánból és Szíriából érkeztek. Előbbiek száma a 2013. évi 6200-ról tavaly 21 000 fölé ugrott (240%-os növekedés), az Afganisztánból érkezők az előző évi 2300 menedékkérelem után 2014-ben közel négyszer annyi, 8500 kérelmet adtak be, a Szíriából jövők pedig 6700-at, szemben az előző esztendei 960-nal. Ez a három ország adta 2014-ben a magyarországi menedékkérők közel 90 százalékát.
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a Magyarországon menedékkérelmet benyújtóknak döntő többsége igen rövid időn belül továbbutazik az Európai Unió valamely más tagországába.
KÖZEL-KELET ÉS ÉSZAK-AFRIKA (19%-OS NÖVEKEDÉS)
A Közel-Keletet 2014-ben önmagában a 7,6 millió embert belső menekültté tevő és 3,88 milliót a környező országokba, illetve azokon túlra száműző szíriai háború a világ első számú menekült-kibocsátó és -befogadó régiójává tette. Ráadásul a menekülésre kényszerült szíriaiak riasztóan magas számához a múlt évben hozzáadódott még legalább 2,6 millió az otthonából frissen elűzött iraki, akivel együtt Irakban immár 3,6 millióra nőtt a belső menekültek száma. Líbiában pedig tavaly 309 000 kényszerült az országot sújtó válság és erőszak nyomán arra, hogy elmeneküljön az otthonából.
SZUBSZAHARAI AFRIKA (17%-OS NÖVEKEDÉS)
Afrika számos, a hírekben gyakran szinte nem is szereplő konfliktusa a Közép-afrikai Köztársaságtól Dél-Szudánon, Szomálián, Nigérián és a Kongói Demokratikus Köztársaságon át a kontinens jó néhány más országáig együttesen óriási tömegű embert kényszerített 2014-ben menekülésre, alig valamivel kevesebbet, mint a Közel-Keleten. Összességében a Szubszaharai Afrika térségében tavaly 3,7 millió menekült és 11,4 millió belső menekült élt, közüle 4,5 millió tavaly kényszerült elhagyni az otthonát. A térségben regisztrált 17 százalékos növekedésben ráadásul Nigéria nincs is benne, miután a belső menekültek számba vételének módszertana 2014-ben megváltozott, aminek nyomán az ország statisztikai adatai nem voltak összevethetőek a többi országéval. A menekültek befogadó országok listájának élén Afrikában tavaly szintén változás történt: Etiópia átvette az első helyet Kenyától, és ma az ország az ötödik legtöbb menekültnek ad otthont a világon.
ÁZSIA (31%-OS NÖVEKEDÉS)
A világ legnagyobb menekülteket kibocsátó régiói közül hosszú ideje nem egy Ázsiában található, amelyeknek köszönhetően a menekültek és belső menekültek száma a kontinensen tavaly 31 százalékkal növekedve 9 millióra ugrott. Afganisztán, amely korábban bő három évtizeden át volt a világ első számú menekült kibocsátó országa, mára átengedte ezt a szomorú címet Szíriának, ám a sorban továbbra is a második. Emellett az elmúlt évben folytatódott a menekültek – elsősorban a rohingya kisebbséghez tartozók – kiáramlása Myanmarból, illetve tovább nőtt az országon belüli belső menekültek száma is. Irán és Pakisztán pedig továbbra is ott van a világ legtöbb menekültet befogadó első négy országa között.
DÉL- ÉS ÉSZAK-AMERIKA (12%-OS NÖVEKEDÉS)
Dél- és Észak-Amerikában ugyancsak emelkedett tavaly az otthonukból az erőszak elől elmenekülők száma. A kolumbiai menekültek száma 36 300 fővel mérséklődve 360 300-ra csökkent ugyan, de ennek oka elsősorban a Venezuelában regisztrált menekültek számának statisztikai felülvizsgálata volt. Ugyanakkor 6 millióval továbbra is Kolumbiában él a világon az egyik legtöbb belső menekült, miközben az év során újabb 137 000 ember hagyta el az erőszak elől menekülve az országot. Ahogyan egyre több és több ember menekül a bandaháborúk és az üldöztetés különböző formái elől Közép-Amerikából, az Egyesült Államokban tavaly 36 800-zal több menedékkérelmet adtak be, mint 2013-ban, ami 44 százalékos növekedés.
A teljes Global Trends jelentés, valamint hozzátartozó kiegészítő táblázatok, infografikák, fotók, feature videók és videóinterjúk itt elérhetők.
