Itt tanácskoznak az akadémikusok
Éppen 150 esztendővel ezelőtt, 1865. december 11-én avatták fel a Magyar Tudományos Akadémia palotáját. A jubileumi emlékév alkalmából a szervezők számos rendezvényre várják az MTA székházába az érdeklődőket, legközelebb június 20-án, a múzeumok éjszakája alkalmából.
A pesti, Széchenyi téri épületbe látogatók előzetes bejelentkezés után művészettörténészek által vezetett programokon vehetnek részt. Megismerkedhetnek a székház építészettörténetével, illetve szakavatott vezetők kalauzolásával megtekinthetik a Művészeti Gyűjteményt meg a Dísztermet. Ez utóbbi az a több mint 300 személy befogadására alkalmas, impozáns terem, amelynek belső kialakítását Schickedanz Albert, a Szépművészeti Múzeum építésze végezte, seccóit pedig Lotz Károly festette a tanítványaival.
Az MTA Művészeti Gyűjteményben az érdeklődők a többi közt a 19. századi nemzeti mozgalom kiemelkedő személyiségeinek arcképcsarnokát láthatják: az Akadémia alapítóit, mecénásait, elnökeit és felejthetetlen tagjait ábrázoló portrékat, továbbá az egykor az épületben működött gyűjtemények – például az Esterházy-képtár, a Goethe-kollekció és a Széchenyi-múzeum – értékes darabjait.
Az MTA-székház építészettörténete iránt érdeklődők Sisa Józsefnek, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet igazgatójának az előadását hallgathatják meg a neoreneszánsz stílusjegyeket viselő épületről, amely a főváros építészeti fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az MTA székháza a méltóság, a megközelíthetőség, valamint a világosság elvének szem előtt tartásával – azóta is példátlan – nemzeti közadakozás eredményeként épült fel. Tervezője Friedrich August Stüler, a porosz király építésze volt, aki a barokk palotatradíciók alapján tervezte meg a neoreneszánsz stílusú épületet. Az impozáns palota központi elhelyezkedésével, nyitott, a fényt átengedő tereivel már átadásakor azt sugallta, hogy a tudomány legyen mindenkié. Az Akadémia székháza a szó szoros értelmében divatot teremtett: a kiegyezés utáni körülbelül húsz év alatt stílusát tekintve meghatározó mintává, ikonikus épületté vált Magyarországon. Lényegében a székház tömegelrendezése, homlokzati kialakítása lett „a középület”. Hozzá hasonló például a Szegedi Tudományegyetem Dugonics téri központi épülete, a szentesi városháza, a komáromi takarékpénztár, a békéscsabai színház; sőt még szállodaépületet is építettek fel ebben a stílusban.
Regisztráció a programokra:
Látogatás az MTA Művészeti Gyűjteményében (regisztrációs lehetőség csoportonként 80 fő részére)
18.00, 19.00, 20.00, 21.00, 22.00, 23.00
Szakvezetés az MTA Dísztermében (regisztrációs lehetőség csoportonként 30 fő részére)
Az idén 150 éves székház építéstörténetéről – Sisa József, az MTA BTK Művészeti Intézet igazgatójának előadása (regisztrációs lehetőség 100 fő részére)
