Az EP elítélte Orbán halálbüntetéssel kapcsolatos állításait és kérdőívét

Az állásfoglalást 362 szavazattal, 247 ellenszavazat és 88 tartózkodás mellett fogadta el a Parlament.

A május 19-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Frans Timmermans, a Bizottság alelnöke részvételével lezajlott vitát lezáró állásfoglalásban a képviselők elítélték Orbán Viktor többször elhangzott nyilatkozatát a halálbüntetés magyarországi bevezetésének lehetőségéről, és hangsúlyozzák: a miniszterelnök feladata, hogy „jó példával járjon előˮ.

A halálbüntetés „nem egyeztethető össze az emberi méltóság tiszteletben tartásával, a szabadsággal, a demokráciával, az egyenlőséggel, a jogállamisággal és az emberi jogok tiszteletben tartásával, amelyek az Európai Unió alapvető értékeiˮ, jelentették ki a képviselők, hozzátéve, hogy a halálbüntetés újbóli bevezetése „a Szerződések és az Alapjogi Charta megsértését jelentené". Az állásfoglalás kiemeli: az uniós szabályok áthágása az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkében leírt eljárást vonja maga után, amelynek eredménye a tanácsi szavazati jog megvonása is lehet.

A képviselők a magyar kormány bevándorlással kapcsolatos nyilvános konzultációját és az ahhoz kapcsolódó országos plakátkampányt is bírálták. Bár „a nyilvános konzultáció fontos és értékes eszköz lehet a kormányok számára, hogy olyan politikákat dolgozzanak ki, amelyek élvezik a lakosság támogatásátˮ, azonban a magyar „konzultáció tartalma és nyelvezete felettébb félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan, és elfogult és közvetlen összefüggést teremt a migrációs jelenségek és a biztonsági kockázatok közöttˮ.

A képviselők felkérik a Bizottságot, hogy „haladéktalanul kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható nyomonkövetési eljárásátˮ, és 2015 szeptemberéig számoljon be arról, hogy Magyarország megsértette-e az Unió alapját képező értékeket.

A Bizottságnak emellett egy olyan mechanizmusra vonatkozó javaslattal is elő kellene állnia, amely az egész Unióban vizsgálná a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok állapotát. A Bizottság ennek segítségével tartathatná be a tagállamok által az Alapvető Jogok Chartájában és az Európai Unióról szóló szerződésekben vállaltakat, vélik a képviselők. A Parlament felkérte az állampolgári jogi, bel. és igazságügyi bizottságot, hogy az év végéig egy, a Parlament egésze által is megszavazandó nem jogalkotási állásfoglalással járuljon hozzá a Bizottság munkájához.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök április 28-án kijelentette, hogy napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését. Ezután az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz április 30-án a magyar miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetést követő nyilakozatában úgy fogalmazott, hogy Orbán biztosította arról, hogy a magyar kormánynak nincsenek a halálbüntetés ismételt bevezetésére vonatkozó tervei, illetve hogy a magyar kormány tiszteletben tartja az Európai Unió szerződéseit és jogszabályait. Egy nappal később, május 1-jén azonban Orbán Viktor a magyar közszolgálati rádióban már arról beszélt: az uniós tilalmat elvetve tagállami szinten kellene dönteni a halálbüntetés bevezetéséről. Egy június 4-i nyilatkozatban a miniszterelnök ismét kijelentette: Magyarország nem szándékozik bevezetni a halálbüntetést.

A bevándorlással kapcsolatos ún. nemzeti konzultációt májusban indította el a kormány.

Az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága május 7-én vitatta meg azután, hogy a parlamenti képviselőcsoportok vezetőit és a Parlament elnökét tömörítő elnökök értekezlete a magyarországi helyzet sürgős megvitatására kérte fel a testületet.

Oroszország már nem stratégiai partnere az Európai Uniónak

(Európai Parlament Tájékoztatási Irodája Magyarországon, 13:11) Az Uniónak kritikus szemszögből újra kell értékelnie Oroszországgal fennálló kapcsolatát, amelyet alapjaiban kérdőjelezett meg az, hogy Oroszország erőszakos fellépésével és szomszédjainak destabilizálásával szándékosan megsértette a demokratikus elveket, az alapvető jogokat és a nemzetközi jogszabályokat, fogalmaztak a képviselők egy szerdán elfogadott állásfoglalásban. Az Uniónak egy meggyőzésen alapuló vészhelyzeti tervvel szembe kell szállnia az agresszív és megosztó orosz taktikával, mondták.

„Ukrajna lerohanásával és a Krím-félsziget elcsatolásával az orosz kormány válaszút elé állított bennünket. Most a Kremlen múlik, hogy merre vesszük az irányt: az együttműködés vagy az eltávolodás feléˮ - mondta a Parlamentben a témáért felelős litván néppárti képviselő, Gabrielius Landsbergis. „Meggyőződésem, hogy az oroszok többsége, hozzánk hasonlóan, békét akar, nem pedig háborút. Oroszország csak belülről tud és fog megváltozni. Addig viszont határozott üzenetet kell küldenünk az orosz vezetőknek arról, hogy egységesen kiállunk az agresszió áldozatai mellett és azok oldalán, akik az Unió alapértékeit vallják."

Az állásfoglalást 494 szavazattal, 135 ellenszavazat és 69 tartózkodás mellett fogadták el.

„Abszolút prioritásˮ, hogy az Unió tagállamai megőrizzék egységüket a Krím-félsziget jogtalan elcsatolása és az ukrán háborúban való orosz részvétel kérdésében, vélik a képviselők. Felszólítják a tagállamokat, hogy tartózkodjanak az Oroszországgal kötendő kétoldalú megállapodásoktól, amelyek kikezdhetik ezt az egységet. A tagállamok közötti szolidaritás biztosítása érdekében minél előbb létre kell hozni egy jogszabályi háttér biztosította, erős európai energiauniót, tették hozzá a képviselők.

A Parlament az Európai Unióban és azon kívül terjesztett orosz propaganda és félretájékoztatás ellensúlyozása célját szolgáló források elkülönítésére kéri a Bizottságot. A Bizottságnak emellett az orosz civil szférának is jelentősebb pénzügyi támogatást kellene nyújtania. A képviselők aggodalmukat fejezték ki az emberi jogok és a jogállamiság oroszországi hanyatlása miatt, és az orosz emberi jogi szervezetek további uniós támogatását kérik.

A képviselőket az is aggasztja, hogy Oroszország nyíltan a nemzetközi demokratikus közösség és az e közösség által kialakított, jogszabályokon alapuló rend kihívójaként pozícionálja magát, és ebben a szerepében radikális és szélsőséges európai pártokat támogat és finanszíroz. A Parlament olyan egységes mechanizmus felállítását kéri a Bizottságtól és a tagállamoktól, amellyel figyelemmel lehet kísérni az oroszok által európai politikai pártoknak vagy más szervezeteknek juttatott pénzügyi, politikai vagy technikai segítséget, és fel lehet mérni, mekkora hatással van az orosz beavatkozás a politikai életre és a közvéleményre. A Bizottságnak kezdeményeznie kellene egy olyan jogszabály elfogadását, amellyel biztosítható az Unión belüli pártok finanszírozásának teljes átláthatósága, vélik a képviselők.

Az állásfoglalásban a Parlament elítéli a 89 uniós politikust és hivatalnokot Oroszországból kitiltó „önkényesˮ feketelistát, mert azt a nemzetközi jog és normák megsértéseként, illetve az átláthatóság akadályoztatásaként értékeli. A lépés „kontraproduktív és káros az Európai Unió es Oroszország közötti, amúgy is gyenge kommunikációs csatornákra nézveˮ, fogalmaztak a képviselők, kiemelve, hogy az érintetteket tájékoztatni kellene kitiltásuk okairól és biztosítani kellene számukra a lehetőséget, hogy a határozattal szemben független bírósághoz fordulhassanak jogorvoslatért.

A képviselők szerint hosszútávon a közös érdekek miatt építő jellegű és kiszámítható kapcsolatra kell törekedni az Európai Unió és Oroszország között, azonban az együttműködést csak akkor lehet felújítani, ha Oroszország tiszteltben tartja Ukrajna területi egységét és függetlenségét, beleértve a Krím-félszigetet is, valamint teljes egészében végrehajtja a minszki megállapodást és leállítja a destabilizáló katonai és biztonsági műveleteit az uniós határok mentén.

Csütörtökön a Parlament egy másik, a Fekete-tenger medencéjében a Krím-félsziget orosz elfoglalása nyomán kialakult stratégiai katonai helyzetről készült állásfoglalásról is szavaz.