Menekültek és külföldiek – bepereli a Magyar Helsinki Bizottság a Fideszt
A tények – Az ATV Híradó 2015. május 19-iki adása a debreceni menekülttábor készülő bezárásával foglalkozott. A riport felvezetésében elhangzott, hogy „az idei menedékkérők háromnegyede nem gazdasági okokból menekült el háborús övezetekből, hanem életveszély miatt”. Az anyag vége felé egy ábra látható, amely szerint a 2015-ben ide érkezett menedékkérők 75%-a volt afgán, szíriai és iraki. Forrásként a Helsinki Bizottság szerepel.
Mi ilyet nem mondtunk.
A grafikon félreérthető, de nem végzetesen. Az inzert alatt ugyanis a riporter arról beszél, „február óta koszovóiak alig jönnek, a kérelmezők háromnegyede háborús konfliktus elől menekül Afganisztánból, Szíriából, Irakból”. Ez megfelel a tényeknek, és valósághűen tolmácsolja a jelenlegi menekültügyi helyzetet.
Állításunk az volt, és ezt továbbra is fenntartjuk, hogy 2015 első két hónapjában valóban a Koszovóból érkezők adták a menedékkérők túlnyomó részét, márciustól kezdve a koszovói migráció a töredékére csökkent, és az utóbbi időszakban háborús és egyéb válságövezetekből érkezik a menedékkérők túlnyomó többsége. A kérelmezőknek a hivatalos statisztikák szerint márciusban 65, áprilisban pedig 70 százaléka Afganisztánból, Szíriából vagy Irakból származik.
A Magyar Helsinki Bizottság figyelemmel kíséri a nemzetközi emberi jogi dokumentumokban biztosított emberi jogok magyarországi érvényesülését, és a közvélemény tájékoztatása mellett jogi segítséget nyújt mindazoknak, akik a Bizottság tevékenységi körébe tartozó jogsérelemmel fordulnak hozzá.
Különös fricska, hogy a Fidesz-sajtóiroda a Helsinki Bizottságot hazudozással vádoló közleménye szégyentelenül manipulálja a statisztikákat, amikor azt állítja, hogy 2014-ben a kérelmezők 80%-a nem háborús övezetből jött. Az Eurostat adataiból világosan kiderül, hogy tavaly a Magyarországon menedékjogért folyamodók 21%-a Afganisztánból, 16%-a Szíriából, 2%-a Palesztinából és 1%-a Irakból érkezett. Ez testvérek közt is 40%. Lehet persze zsonglőrködni azzal, hogy Afganisztán háborús övezetnek minősül-e, de ahhoz nem fér kétség, hogy az ottani súlyos belső fegyveres konfliktus elől menekülőket „megélhetési bevándorlónak” minősíteni cinikus és embertelen dolog.
A stílus – Nehéz eldönteni, hogy „a nemzetközi spekuláns pénztőke politikai megrendeléseit” emlegető sajtóközlemény hangvétele a ’30-as évek Németországát vagy az ’50-es évek kommunista blokkját idézi-e inkább. Az azonban biztos, hogy bírósági döntés van róla: a Fidesz és akkori szóvivője, Hoppál Péter 2013 augusztusában megsértette a Helsinki Bizottság jó hírnevét, amikor mindenféle ténybeli alap nélkül hasonlóan elfogadhatatlan stílusban kelt ki a kormánykritikus civil szervezetek, köztük a Helsinki Bizottság ellen.
Amit nem tűrtünk 2013-ban, azt nem tűrjük most sem. A politikai gyalázkodó közleményért bírói úton veszünk elégtételt, és egyúttal szomorúan nyugtázzuk, hogy a legnagyobb magyarországi párt kommunikációja a politikai kultúra minimum elvárásait sem teljesíti.»
