Biológiai sokféleség: bajok vannak – jogszabályokra várva

Az Európai Bizottság ma hozta nyilvánosságra „A természet állapota, 2015” című jelentését, amely az eddigi legátfogóbb értékelés az Európai Unió területén található természeti értékekről, a fő veszélyeztető tényezőkről. A dokumentumot a tagországok 2007–12 időszakra vonatkozó jelentéseiből állította össze az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA). A jelentésből kiderül: a biológiai sokféleség továbbra is elfogadhatatlan mértékben csökken Európában. A megfelelően kezelt, védett területek hálózata ugyanakkor nagymértékben hozzájárul a folyamat fékezéséhez. A természetvédelem jelenlegi szintjét, intézményrendszerét ezért minden eszközzel fent kell tartani, meg kell erősíteni valamennyi tagországban. Jelenleg azonban – sokak szerint – az Európai Bizottság éppen a védelem jogszabályi állapotát kívánja gyengíteni.

A jelentés értelmében a közösségi jelentőségű, veszélyeztetett fajok kevesebb, mint harmada él kedvező körülmények között, és a természetes élőhelyek – erdők, gyepek, vizes élőhelyek – esetében a kép még szomorúbb. A veszélyeztető tényezők közül kiemelkedőek a mezőgazdasági tevékenységhez – elsősorban a nagyüzemi, intenzív gazdálkodáshoz – kapcsolódó hatások, a szegélyélőhelyek eltűnése, valamint a természetes folyóvizek átalakítása.

„Az európai madárfajok harmada csökkenő állományú, vagy eleve veszélyeztetett, köztük olyan, elsősorban agrárterületekhez kötődő, korábban általánosan elterjedt fajok is, mint a mezei pacsirta, a vadgerle. Az egyéb állat- és növényfajok háromötöde a veszélyeztetettség különböző fokán áll, jó ötödének a helyzete bizonyítottan romlott. A természetes és természethez közeli élőhelyek helyzete riasztó: több mint háromnegyed részt kedvezőtlen, illetve rossz állapotban vannak, 30 százalék esetében itt is romló az irányzat” – mondta Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.

„A biológiai sokféleség csökkenését csak úgy állítható meg, ha csökkentjük a természeti erőforrások használatát és több teret hagyunk a természetes folyamatoknak – mondtaFarkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke. –  Ehhez át kell alakítanunk a termelési-fogyasztási rendszerünket és a különböző ágazatokba integrálni kell a természetvédelem szempontjait. Hazánk adottságaiból adódóan a legfontosabb feladat a mezőgazdasági termelés átalakítása, az intenzív szántóterületek arányának csökkentése. Ezeket a célokat kell megvalósítania a biológiai sokféleség megőrzésére létrehozott nemzeti stratégiájának is...”

„A természetvédelem eszköztárának megőrzése és megerősítése kulcsfontosságú, hiszen a biológiai sokféleség az alapja a klímaváltozáshoz alkalmazkodásnak és a fenntartható, alacsony szennyezésű területhasználatoknak. A természeti folyamatok eredményezik számunkra a tiszta ivóvizet, a megújuló talajt, a megtisztuló levegőt, ezek nélkül nincs esélyünk semmilyen jövőbeli társadalmakat működtetni, vagyis ha az élővilág csökkenésének üteme felgyorsul, annak beláthatatlan környezeti, társadalmi és gazdasági következményei lesznek, akár egy évtizeden belül is” – hangotatta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

Az európai szintű védelmi hálózat megóvásához most bárki hozzájárulhat véleményével ezen a weboldalon: www.magyartermeszet.hu.

A három országos természetvédő szervezet szeretettel lát mindenkit május 22-én, pénteken egész nap a budapesti Margitszigeten, a Holdudvarban a magyar természet napja rendezvényen, ahol a fenti témákról is lehet majd tájékozódni.